„Kisújlak (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

'''Kisújlak''' ({{ny-sk|Nová Vieska pri Bodrogu, korábban Malý Ujlak}}) [[Szomotor]] településrésze, egykor önálló község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Tőketerebesi járás]]ában.

 

 

Az [[1332]] és [[1337]] között felvett pápai tizedjegyzékben szerepel először ''"Wylak"'' alakban. Először [[Zemplén]] várának uradalmához tartozott. [[1380]]-ban Imreghi László birtoka volt. [[1416]]-ban vásártartási jogot kapott. Kisújlak néven [[1423]]-ban szerepel először ''"Kyswylak"'' néven. A [[15. század]]ban az Imreghi, a Csebi, a Soós , a Kelecsényi és a Pálóczi családok a főbb birtokosai. [[1500]]-ban királyi adományként Serédi Benedek birtoka, de a század közepére már Perényi Gábor és Soós György a birtokosai. Később többek közt a Dobó, Melczer és Tárczy családok tulajdona. [[1557]]-ben 2 portája adózott. Lakói a [[17. század]] elején reformátusok lettek. A [[18. század]]ban a Horváth, a Pintér, a Tiszta és a Bodó családoké volt, majd az [[1900-as évek]]ben a Szirmayaké lett. [[1715]]-ben megemlítik, hogy a falu 7 évig csaknem telejesen puszta volt. [[1720]]-ban 7 adózója volt. [[1787]]-ben 21 házában 127 lakos élt. [[1828]]-ban 32 háza volt 247 lakossal, akik főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

 

Vályi András szerint ''"ÚJLAK. Kis Újalk. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Rádhoz közel, Pálföldéhez sem meszsze, a’ Bodrog vize’ lefolyásánál; határja 2 nyomásbéli, földgye fekete agyagos, mindent jól terem, erdeje, réttye kevés, határos Zemplén Városával is.

 

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír róla: ''"Ujlak (Kis-), Zemplén v. magyar falu, a Bodrogközben, Rad. fil., 76 romai, 59 g. kath., 64 ref., 9 zsidó lak., 304 h. szántófölddel, erdővel. F. u. Horváth és Melczer nemzetségek. Ut. p. Ujhely."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0020/0129-2bd8.html]

[[1910]]-ben 198, túlnyomórészt magyar lakosa volt. [[1920]]-ig [[Zemplén vármegye]] [[Bodrogközi járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1944]] között újra Magyarország része volt. [[1964]]-ben csatolták Szomotorhoz.

 

[[Szűz Mária]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma a [[19. század]]ban épült. Az idők során tönkrement templomot [[1968]]-ban archaizáló stílusban építették újjá.

 

 

{{források}}