„Kisszeben” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Nevezetességei: gótika (linkjav.) |
a kisebb formai javítások |
||
29. sor:
'''Kisszeben''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Sabinov,'' [[német nyelv|németül]] ''Zeben,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Cibinium)'' város [[Szlovákia|Szlovákiában]] az [[Eperjesi kerület]] [[Kisszebeni járás]]ának székhelye. [[Orkuta]] tartozik hozzá.
== Fekvése ==
[[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]től 16 km-re északnyugatra, a [[Tarca (folyó)|Tarca]] bal partján fekszik.
== Nevének eredete ==
A monda szerint neve a közeli [[Tarkő]] urának Szabina nevű lányától származik, aki [[II. Endre]] hitvese lett volna és a király a várost az ő emlékére építtette.
== Története ==
A városkát a 12. században alapították. Virágkorát a [[12. század]] végén és a [[13. század]] elején élte [[flamandok|flamand]] telepeseinek köszönhetően. A város a [[tatárjárás]]kor elpusztult. Első írásos említése [[1248]]-ból származik. Lakói kezdetben főként mezőgazdaságból, később kézművességből éltek. Fejlődésére serkentőleg hatott, amikor [[1299]]-ben [[III. András magyar király|III. András]] király [[Nagysáros]]sal és [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]sel együtt adómentességet, vámszedési jogot, szabad bíróválasztási és ítélkezési jogot, valamint vadászati és halászati jogokat adott Kisszebennek. [[1406]]-ban [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmondtól]] kapta további kiváltságait és [[szabad királyi város]] lett. A [[15. század]] végére Kisszeben [[Kassa|Kassával]], Eperjessel, [[Bártfa|Bártfával]] és [[Lőcse|Lőcsével]] együtt az öt legjelentősebb felvidéki város szövetségének az ún. "Pentopolis"nak a tagja lett. A kezdeti virágzás után a hanyatlás időszaka következett. A [[16. század]]ban elérte [[reformáció]], melyet vallási harcok követtek. A város a [[kurucok|kuruc]] harcokban leégett, majd [[1709]]-ben a lakosság több mint fele [[pestis]]járvány áldozata lett, amely veszteséget azóta sem heverte ki. [[1848]]-[[1849|49]]-ben a város ifjúsága lelkesen vett részt a szabadságharcban, ezért [[Kossuth Lajos|Kossuth]] „hű Szebennek” nevezte. A [[19. század]]ra azonban Kisszeben lényegében a jelentéktelenebb vidéki mezővárosok szintjére süllyedt.
[[Kép:Slovakia Sabinov 34.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Kisszeben - utcarészlet]]
45. sor:
[[1964]]-ben itt forgatta [[Ján Kadár]] és [[Elmar Klos]] [[Üzlet a korzón]] című, [[Oscar-díj]]as filmjét.
== Nevezetességei ==
* Az óvárost egykor négyszög alakú fal övezte, melyet tornyok, bástyák erődítettek, melyek nagy része ma is áll, csupán a kapukat bontották le.
* Főterén áll a román kori, [[1461]]-ben leégett, [[1484]] és [[1518]] között [[gótika|gótikus stílus]]ban bővített [[Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelt plébániatemplom. [[1523]]-ban reneszánsz stílusban átalakították. Harangtornya [[1657]]-ből való. Eredeti gótikus oltára [[Lőcsei Pál mester]] alkotása a budapesti [[Nemzeti Múzeum]]ban látható.
54. sor:
[[Kép:Slovakia Sabinov 11.jpg|200px|jobbra|bélyegkép|Keresztelő Szent jános templom]]
== Híres emberek ==
* Itt született [[1796]]-ban [[Bartsch Ede]], [[Sáros vármegye]] főorvosa
* Itt született [[1853]]. [[július 5.|július 5-én]] [[Csontváry Kosztka Tivadar]] festőművész, az itteni kegyesrendiek algimnáziumában végezte tanulmányainak egy részét
61. sor:
* Itt hunyt el [[1790]]. [[január 7.|január 7-én]] [[Wagner Károly]] jezsuita szerzetes, történész, műfordító, egyetemi tanár.
== Források ==
<references />
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.sabinov.sk/sbnuke/index.php Hivatalos oldal]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=1825 Alapinformációk]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-272445&pos_y=-1196910&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Sabinov Kisszeben Szlovákia térképén]
* [http://www.muzeum.sk/default.php?obj=mesto&ix=sb Kisszeben a szlovák múzeumok honlapján]
* [http://www.gymkomsab.edu.sk/ A gimnázium honlapja]
* [http://bucsujaras.hu/kisszeben/index.html Kisszeben mint búsújáróhely]
* [http://www.e-obce.sk/obec/sabinov/sabinov.html E-obce.sk]
{{Kisszebeni járás}}
| |||