„GS–301” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
A Grajzev-Sipunov '''GS–301''' (vagy '''9A–4071K''') a [[Szovjetunió]]ban az 1980-as évek elején kifejlesztett 30 mm-es repülőgép-fedélzeti gépágyú. A negyedik generációs szovjet és orosz harci repülőgépek beépített fedélzeti fegyvere, először a [[Szu–27]]-nél és a [[MiG–29]]-nél jelent meg.
 
A gépágyú a gyalogsági harcjárműveknél alkalmazott 30 mm-es 2A42 típusjelű fegyveren alapul. A fegyvert [[Tula|Tulában]] a Finommechanikai Tervezőiroda fejlesztette ki a Szuhoj T–10-hez (a Szu–27 prototípusa) és az Izsevszki[[Izsevszk]]i Gépgyár (IZSMAS) gyártja.
 
A mindössze 46 kg tömegű gépágyú kategóriájában a legkönnyeb fegyver, ennek azonban az az ára, hogy rendkívül kicsi az élettartama, a csönek mindössze 1000, az egész gépágyúnak pedig 2000. Tűzgyorsasága viszonylag alacsony, mindössze 1800 lövés/perc, ezt azonban a fegyver nagy pontossága részben kompenzálja. (A cső kímélése érdekében a tűzgyorsaságot a vezérlő elektronika 1500 lövés/perc értékre korlátozza.) Lőszerjavadalmazása 150 db.
 
A fegyver vezérlése elektromos (27 V-os), távirányítású. A lőszerek elektromos gyújtásúak. Hevederes lőszeradagolású. 9-А-40029–А–4002 típusú repesz-romboló és 9-А-4511A9–А–4511A típusú nyomjelzős páncéltörő lőszerek használhatók hozzá. A fegyver egycsövű, csőhátrasiklásos rendszerű. Az első olyan szovjet, illetve orosz repülőgép-fedélzeti gépágyú, amelynél vízhűtést alkalmaztak. A cső köpenyébe fecskendezett víz a lövéskor elpárolog, majd a gőz távozik a fegyverből. A víztartályában 0,7 l hűtővíz tárolható.
 
==Alkalmazás==
A gépágyút a következő orosz harci repülőgépeknél alkalmazzák:
*Szu–27 (a jobboldali szárnytőben)
*[[MiG–29]] (a baloldali szárnytőben)
*Szu–33 (a jobboldali szárnytőben)
*Jak–141 (sorozatban nem gyártották)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/GS–301