„Transzláció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SzabBot (vitalap | szerkesztései)
a gyógyszerek helyesbítése bottal
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: id:Translasi (genetik); kozmetikai változtatások
7. sor:
A fehérjeszintézis leállításán vagy gátlásán alapul több [[antibiotikum]] működése, például [[anizomicin]], [[cikloheximid]], [[klóramfenikol]] és [[tetraciklin]].
 
== A működésének alapjai ==
Az [[Hírvivő RNS|mRNS]] a ribonukleotid-sorrendjében kódolt [[Gén|genetikai]] információt szállítja a kromoszómáktól a riboszómákhoz. A ribonukleotidok sorrendjét a transzlációs gépezet hármasával "olvassa le", ezek a [[nukleotid]]hármasok a kodonok. Minden ilyen hármas egy bizonyos [[aminosav]]nak felel meg. A riboszóma és a tRNS molekulák ezt a kódot lefordítva gyártják a fehérjéket. A [[riboszóma]] egy több alegységből álló szerkezet, amely [[nem kódoló RNS|riboszomális RNS-t]] (rRNS-t) és fehérjéket tartalmaz. Ez az a "gyár", ahol az aminosavak fehérjékké kapcsolódnak össze. A tRNS-ek kisebb, nem kódoló RNS-láncok (74-93 nukleotid hosszúak), amelyek a riboszómához szállítják az aminosavakat. Van egy részük, ahová az aminosav képes kötődni, és egy másik részük, az ún. antikodon. Utóbbi egy ribonukleotid-hármas, amely pontosan összeillik az mRNS-nek az általuk szállított [[aminosav]]at kódoló hármasával. A specifikus [[tRNS]]-ek és az antikodonjaik által felismert [[aminosav]]ak közötti kötés az[[aminoacil-tRNS szintetáz]] [[enzim]] segítségével jön létre. A reakció eredménye egy aminoacil-tRNS molekula, amely bejut a riboszómába, ott pedig az antikodonja az egymást kiegészítő [[bázispár]]ok segítségével hozzákapcsolódik a megfelelő mRNS kodonhoz. A tRNS-ek által szállított aminosavakból ezután összekapcsolódik a fehérje.
 
== Prokarióta transzláció ==
{{fő|Prokarióta transzláció}}
 
A prokariótáknak nincs sejtmagja, ezért az mRNS lefordítása már az átírás (transzkripció) közben elkezdődhet. A transzláció gyakran ''poliriboszomális'', azaz egynél több aktív riboszóma működik közre benne. Ebben az esetben az egyszerre működő riboszómákat együtt 'políszómának' nevezzük.
 
=== Iniciáció ===
A transzláció iniciációja során a [[riboszóma]] kisebbik alegysége rákapcsolódik az mRNS 'start' kodonjára, amely azt jelzi, hol kezdődik az mRNS-en a fehérje kódja. Ez a kodon legtöbbször egy AUG, de a [[prokarióták]]nál ismerünk más start kodonokat is. A [[Baktériumok|baktériumbaktériumokban]]okban például a fehérje egy módosított aminosavval, az [[N-formilmetionin]]nal (f-Met) kezdődik. Az f-Met-ban az [[amino-csoport]]ból egy formil-csoport kapcsolódásával [[amid]] keletkezett, így ez az amino-csoport nem tud peptidkötést kialakítani. Ez azonban nem probléma, mert az f-Met a fehérje amino-végén helyezkedik el. A prokariótákban a kisebbik alegység megfelelő helyre való kötődését az mRNS ún. [[Shine-Dalgarno szekvencia|Shine-Dalgarno szekvenciája]] könnyíti meg, amely a starthely előtt kb. hét nukleotiddal található speciális bázissorozat. Miután kötődött az mRNS a metionil- tRNS is elfoglalja a helyét amely iniciátor szerepet tölt be.
 
=== Elongáció ===
A nagyobb 50S alegység komplexet hoz létre a kisebb 30S alegységgel, és következik az ''elongáció''. Először a Met-tRNS belép a riboszóma P helyére, és bázisai párokat alkotnak az AUG kodonnal. Ezután egy újabb aminoacilált tRNS lép be a riboszóma A helyére, és ez is kapcsolódik bázisaival az mRNS-hez. Az mRNS kodonjának és a tRNS antikodonjának a helyes párosítása esetén a tRNS ott marad az A helyen. A riboszóma által katalizált peptidil transzfer egy új peptidkötés kialakításával összekapcsolja a két szomszédos aminosavat; a P helyen levő aminosav leszakad a tRNS-éről és csak az A helyen levőhöz kapcsolódik. Végül megtörténik a transzlokáció; a peptidil tRNS áttolódik a P helyre, hogy felszabadítsa az A helyet az újonnan jövő tRNS számára.
 
=== Termináció ===
Ez a folyamat ismétlődik, amíg a riboszóma nem találkozik a három lehetséges stop kodon valamelyikével, akkor pedig a transzláció befejeződik. A fehérje növekedése leáll, és ''release faktorok'', azaz a tRNS-t utánzó fehérjék lépnek be az A helyre, a fehérje pedig kikerül a citoplazmába.
 
== Eukarióta transzláció ==
{{fő|Eukarióta transzláció}}
 
Eukariótákban a transzkripció a [[sejtmag]]ban folyik, ahonnan az mRNS kijut a [[citoplazma|citoplazmába]], és ott történik a transzláció. Az mRNS érése során (ez az ún. [[processzing]]) kap egy 5' "sapkát" és egy 3' poli-A "farkat", ezután szállítódik. Alább az iniciációt írjuk le részletesen, mivel az elongáció és a termináció a prokariótákhoz hasonlóan zajlik.
 
=== Iniciáció ===
==== A sapkától függő iniciáció ====
A transzláció iniciációjához szükséges, hogy bizonyos fehérjék kölcsönhatásba lépjenek az mRNS molekulák 5' végén található különleges toldalékkal. A fehérje faktorok megkötik a [[riboszóma]] kisebb alegységét. Az alegység néhány ilyen fehérje faktor kíséretében elindul az mRNS-lánc mentén a 3' vég felé, és megkeresi a 'start' kodont (legtöbbször AUG), amely jelzi, hogy hol kezdi az mRNS kódolni a fehérjét. A 'start' és a 'stop' kodon közti bázissorrendet fordítja le a riboszóma aminosavsorrendre – így szintetizálódik a fehérje. Az [[eukarióta|eukarióták]] és [[archaebaktériumok]] esetében a start kodon által kódolt [[aminosav]] a [[metionin]]. A Met-t szállító kezdő tRNS beépül a riboszomális komplexbe, így minden fehérje ezzel az aminosavval kezdődik (hacsak le nem vágja róla egy proteáz enzim valamelyik későbbi lépésben).
 
==== A sapkától független iniciáció ====
Az eukarióta transzláció sapkától független iniciációjának legtöbbet tanulmányozott példája a "belső riboszóma-belépési hely" (Internal Ribosome Entry Site – [[IRES]]) elmélete. A sapkától független transzláció abban különbözik a sapkától függőtől, hogy az előbbihez nem kell a riboszómának az 5' végtől elkezdenie a start kodon keresését. Ehelyett a riboszómát speciális faktorok (IRES trans-acting factor – ITAF) irányítják a starthelyre, így elkerülhető, hogy az mRNS nem lefordítódó 5' végét végig kelljen nézni. A transzlációnak ezt a mechanizmusát csak nemrég fedezték fel, és főként akkor van jelentősége, ha speciális mRNS-ek transzlációjára van szükség, mert a sejt valamilyen stresszhatásnak (például apoptózis) van kitéve, vagy valamilyen okból nem lehetséges a több mRNS transzlációja.
 
== Transzláció saját kezűleg ==
Természetesen lehetséges akár kézzel (rövidebb szekvenciák esetén), akár számítógéppel (megfelelő programozás után) elvégezni a transzlációt, így a biológusok és vegyészek papíron meg tudják rajzolni a kódolt fehérje kémiai szerkezetét.
 
50. sor:
Végül az [[aminosav]] szócikknél szereplő táblázat segítségével fordítsuk le a fenti kódot az aminosavak sorrendjére.
 
Ezzel megkaptuk a fehérje [[elsődleges szerkezet]]ét. A fehérjék azonban általában [[fehérjék feltekeredése|feltekerednek]], ami többek között a láncon belüli [[hidrofil]] és [[hidrofób]] részek elhelyezkedésétől függ. Erre a [[másodlagos szerkezet]]re még éppen lehetnek tippjeink, a pontos [[harmadlagos szerkezet]]et azonban gyakran nagyon nehéz meghatározni, jelenleg a kémiai szimulációk az esetek kb. 70%-ában találják el a helyes szerkezetet.
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.medicalcomputing.net/cgi-bin/dna_translation DNS transzlációja aminosavsorrendre] Weboldal, ahol lefordíthatunk egy DNS-szekvenciát fehérjévé
* [http://wiki.molecularstation.com/index.php?title=Translation_Termination Áttekintés a transzláció terminációjáról] Kiváló áttekintés a transzláció terminációjáról.
 
[[Kategória:Molekuláris biológia]]
71. sor:
[[fr:Traduction génétique]]
[[he:תרגום (ביולוגיה)]]
[[id:Translasi (biologigenetik)]]
[[ja:翻訳 (生物学)]]
[[ko:번역 (생물학)]]