„Valamir keleti gót király” változatai közötti eltérés

|}}

'''Valamirus''' ([[420]]–[[468]]), osztrogót király, az [[Amál-dinasztia]] tagja, [[Vandalarius]] fia és a vizigót [[Thorismund]] király sógora. Emellett [[Nagy Theodorik]] nagybátyja, annak apjának, Theodemirnek testvére. Mint [[Attila (hun uralkodó)|Attila]] vazallusa részt vett a Duna melletti római földek meghódításában. Pannóniában 447-ben telepedett meg népével. A [[catalaunumi csata|catalaunumi csatában]] Attila oldalán vett részt, de a vereség hatására fellázadt a hunok ellen. Attila 453-ban bekövetkezett halála után a pannóniai osztrogótok királya lett. A királyi címet és hatalmat testvéreivel [[Videmir]]rel és [[Theodemir]]rel megosztva viselte. Attila halála után egy évvel a [[nedao melletti csata|nedaoi csatában]] döntő győzelmet arattak a hunok felett, ettől kezdve az [[osztrogót]] királyság önállóvá vált. Vitába keveredvén [[Bizánc]]cal az éves adó miatt, Valamirus [[Konstantinápoly]] ellen fordult 459-ben, a bizánci császár, [[I. Leó]] csak éves, aranyban fizetendő adó ígéretével tudta kibékíteni [[462]]-ben. [[468]]-ban halt meg Valamirus, miután egy [[szkírek]] ellen folytatott portya során leesett lováról.