„Lacrosse” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
[[Fájl:Stickball.jpg|333px|jobbra|thumb|[[George Catlin]] festménye a lacrosse-ról, körülbelül 1834-1835 között.]]
Számos bennszülött észak-amerikai népcsoport játssza a '''lacrosse'''-t, ezt a meglehetősen durva, sok testi érintkezéssel járó sportot, melyben két, egy nagy pálya (vagy újabban stadion) szemközti térfelét elfoglaló csapat mérkőzik egymással. A benszülött indiánoktól vették át az európai misszionáriusok, innen terjedt tovább az egész világon.
A lacrosse a legrégibb gyökerekkel rendelkező csapatsport, mely egyike a napjainkban legdinamikusabban fejlődő sportágainak.
==Sportág==
A lacrosse olyan sport, amit egy háló végű bottal játszanak, ezt hívják crosse-nak, és arra használják, hogy ezzel vigyék a labdát, illetve a gólba dobják. A lacrosse-nak két formája van, a szabadtéri (outdoor) lacrosse és az aréna (indoor) lacrosse. A szabadtéri lacrosse-t földön, füvön vagy mûfüvön játszák, az indoor lacrosse-t általában a jégkorong-csarnokokban, mûanyagon.
A férfi lacrosse-ban a játékosok védõfelszerelést hordanak a fejükön, vállukon, karjukon és a kezükön, ugyanis a test-test elleni ütközés szerves részét képezi a játéknak, akárcsak a botokkal történõ ütközés is szabályos. A lacrosse játékosoknak sisakot és kesztyût kötelezõen kell hordaniuk, és általában megkövetelik a váll- és könyökvédõ használatát is. Ezen kívül tanácsos bodra- és egyéb védõszerelést is használni.
A nõi lacrosse játékosai (csak az Egyesült Államokban) csak egy szemvédõt és fogvédõt viselnek (kivéve a kapusokat, akik további védõfelszereléseket hordanak, torokvédõt, mellvédõt, a legtöbb kapus nem hord kar és lábszárvédõt) és az ütközés nem megengedett.
A játékosok testi épségét a védõfelszereléseken kívül a részletekig kidolgozott szabályok is hivatottak védeni. A szabálytalanságot elkövetõ játékos 1, 2 vagy 3 perces büntetést kaphat a szabálytalanság súlyosságától függõen. Kiállítása alatt az ellenfél emberelõnyben játszik.
A játék célja, hogy a kis, sima gumilabdát az ellenfél kapujába juttassák minél több alkalommal. A pálya 110 yard (100 méter) hosszú és 60 yard (54 méter) széles. A kapuk 6 láb (1,8 méter) szélesek és 6 láb magasak. A kapu körül van egy 18 láb (5,5 méter) átmérõjû kör, ez a kapus zónája, a crease. A mérkõzés négy 15 perces negyedbõl áll (a kanadai box lacrosse - az indoor lacrosse kanadai változata - három 20 perces harmadra tagozódik).
Egyszerre egy csapatnak 10 játékosa van a pályán, három támadó, három középpályás, három védõ és egy kapus. A nõi lacrosse-t hasonlóképpen játszák, azzal a különbséggel, hogy náluk van két további középpályás csapatonként. Amikor a kapus elhagyja a zónáját, ugyanolyan játékos lesz, mint bárki más.
A pályán egyszerre három támadó játékos van, az õ feladatuk, hogy a labdát az ellenfél kapujába juttassák. Mögöttük három középpályás (middie) található, õk mind a támadásban, mind pedig a védekezésben szerepet kapnak. A 3 védõjátékos feladata, hogy a saját kapujukat védjék, míg a kapus dolga, hogy a crease-ben maradva blokkolja az ellenfél támadóinak lövését. Az egész mérkõzés alatt a kapussal együtt négy játékosnak a pálya védõ felén kell maradnia, míg a három támadónak a támadó felén. (Az indoor lacrosse-ban hát játékos van a pályán)
A játékosok mindegyike lacrosse botot hord. Vannak úgynevezett rövid botok és hosszú botok. Rövid botot a támadók és a középpályások használnak, a védõk pedig hosszút. Középpályás is használhat hosszú botot (õ a long-stick middie), de azzal a megkötéssel, hogy a pályán egy csapatban egyszerre csak 4 hosszú botos játékos lehet.
A játékosok a bottal veszik fel a labdát a földrõl és passzolják tovább csapattársuknak, lõnek kapura vagy futnak vele. A férfi lacrosse-ban rúgni is lehet a labdát. Kézzel csak a kapus érhet a labdához. A játék során folyamatosan lehet cserélni, ez ott jelentõs igazán, hogy míg támadáskor három rövid botos középpályás is a pályán van a gyorsaság és a biztosabb labdabirtoklás érdekében, addig védekezésnél feljön egy long-stick middie, hogy a védekezést elõsegítse.
A lacrosse játéka nagyon gyors és folyamatos, lényegesen több góllal, mint amennyi a labdarúgásban vagy akár a jégkorongban esik (átlagosan 10-20 gól meccsenként). Látványossága miatt Kanada egyik legnépszerûbb sportága és Amerikában is megtelnek a lelátók a lacrosse meccseken.
== Neve ==
A legtöbb feljegyzés szerint (köztük a legismertebb Jean de Brébeuf jezsuita szerzetesé) az elsõ európaiak, akik látták, hogyan játszák a baggataway-t, a francia felfedezõk voltak. Õk úgy vélték, hogy a botok a püspöki pálcára - franciául la crosse - hasonlít, és innen származtatják a játék nevét. Ugyanakkor a franciák akkoriban játszottak egy, a gyephokihoz hasonlító játékot, aminek az volt a neve, hogy jeu de la crosse, sokkal valószínûbb, hogy ez a játék nevének eredete.
==Története==
===Gyökerek===
Az észak-amerikai õslakosok körében több változata is létezett annak a dolognak, amit ma lacrosse-nak nevezünk. Néhány törzs úgy játszott, hogy egy-egy bot volt mind a két kezükben, máshol a férfiak és a nõk együtt játszottak, megint más területeken a nõk egész más formáját ûzték a sportnak.
A Cherokee indiánok ezt a sportot da-nah-wah'uwsdi-nak, azaz a háború kistestvéré-nek hívták, mert úgy tartották, hogy kiváló katonai edzésnek számít. Egy csapat gyakran száz, nem ritkán ezer játékosból állt, sõt, az is elõfordult, hogy egész faluk vagy akár törzsek alkották a csapatokat, a célok pedig akár több mérföldnyire voltak egymástól, így a játék eltarthatott akár három napig is. Mivel a legtöbb játékos így még csak a labda közelébe sem juthatott, ezért õk arra figyeltek, hogy botjaikkal megsebezzék az ellenfelet.
Az Iroquois indiánok Hat Törzse (a mai Dél-Ontario és Észak-New York területén) baggataway-nek vagy tewaraathon-nak hívták saját verziójukat. Ez a változat sokkal szervezettebb volt, mint akkoriban bárhol az ország legtöbb területén. Itt 12-15 ember játszott csapatonként és a kapuk nagyjából 120 lábra (kb 35-36 méter) voltak egymástól.
A XIX. század elején a Kanadában élõ európaiak kezdték el játszani ezt a játékot. A Montreal's Olympic Club 1844-ben szervezett egy csapatot, hogy játszanak egy meccset az õslakos indiánok ellen. Hasonló meccseket szerveztek 1848-ban és 1851-ben is.
A lacrosse akkor tette meg az elsõ lépést egy remekül szervezett, modern sporttá válás felé, amikor 1856-ban megalakult a Montreal Lacrosse Club és elõször írásba fektették a szabályokat.
1867-ben George Beers, a Montreal Lacrosse Club-tól újraírta a szabályokat. Az õ szabályai szerint 12 ember alkotta a csapatot és elnevezte a posztokat is: goal, point, cover point, first defense, second defense, third defense, centre, third attack, second attack, first attack, out home, in home.
Beers, aki mint a lacrosse atyja híresült el, a korábbi szõrrel tömött szarvasbõr labdákat lecserélte kemény gumi labdákra és áttervezte a botokat, hogy alkalmasabbak legyenek a labda elkapására és pontosabb dobására.
A Canada's National Lacrosse Association (Kanadai Nemzeti Lacrosse Szövetség), mely szintén 1867-ben alapult, gyorsan elfogadta az új szabályokat. Még ugyanabban az évben egy Caughnawaga indiánokból felálló csapat Angliába ment, hogy játszanak egy meccset Viktória királynõért. A sportág ezzel nagyon népszerûvé vált Angliában is, fõleg Bristolban, Cheshire-ben, Lancashire-ben, Londonban, Manchesterben és Yorkshire-ben, és 1892-ben létrejött az English Lacrosse Union (Angol Lacrosse Unió).
===A lacrosse Amerikában===
A lacrosse Amerikában
A lacrosse kis híján kihalt az Egyesült Államokban a tizenkilencedik század közepén, de a kanadában aktív St. Regis törzs áltl befolyásolva az észak-new yorki Onondaga törzs az 1860-as évek végén felélesztette a sportágat. (õk a játékot "dehuntshigwa'es"-nek hívták, ami annyit jelent, hogy emberek ütnek egy kerek tárgyat)
Az észak-new yorki fehérek 1868 környékén kezdtek el lacrosse-t játszani, és a sportág gyorsan elterjedt New York metropoliszba is, ahol számos csapat szervezõdött az 1870es évek alatt. A New York University és a Manhattan College játszotta az Egyesült Államok történetének elsõ egyetemek közti mérkõzését 1877. november 22-én. Hamarosan számos más egyetem az Észak- Keletrõl felvette a sportot, köztük a Boston University, a Columbia,a Cornell, a Harvard, a Princeton és a Stevens Institute.
A U.S. Amateur Lacrosse Associationt (Egyesült Államok Amatõr Lacrose Szövetsége) 1879-ben alapították, átvéve a kanadai szabályokat. Három évvel késõbb hét egyetem megalapította az elsõ egyetemek közti lacrosse szövetséget. Ez 1905-ben érett be igazán, amikor megalapult az Intercollegiate Lacrosse League (Egyetemek közti Lacrosse Liga), ami 1929-ben felvette a U.S. Intercollegiate Lacrosse Association (USILA - Egyesült Államok Egyetemi Lacrosse Szövetsége) nevet.
A jégkorong és a lacrosse mindig is szoros kapcsolatban voltak egymással. Valójában, amikor a jégkorong elsõ szabályait lefektették 1867-ben, akkor a lacrosse szabályait vették alapul és a legtöbb jégkorong játékos Kanadában lacrosse-t is játszott.
A baltimore-i John Hopkins University az 1890-es években az egyik legnagyobb jégkorong egyetem volt. A lacrosse-t 1893-ban mutatták be olyan diákok, akik ezzel a sporttal Long Islanden ismerkedtek meg, és rendkívül gyorsan elterjedt egész Baltimore-ban. 1900-a minden korosztályra kiterjedt már a sportág és a város azóta is a lacrosse melegágya.
Bár országszerte hatalmas területek voltak, ahol gyakorlatilag ismeretlen volt a lacrosse, nagyon népszerûvé vált számos egyéb helyen, többek között Long Islanden, New York állam északi részén, Indianában, Michiganben, Észak-Kaliforniában, Oregonban, Floridában, Texasban és Atlanta körzetében.
A nemzeti egyetemi bajnokot egy bizottság választotta ki, egésze 1971-ig, amíg az NCAA (National Collegiate Athletic Association - Nemzeti egyetemi Atlétikai Szövetség) el nem kezdte szervezni a saját éves bajnokságait. Az NCAA második osztályát 1974-tõl 1982-ig rendezték meg, majd 1993-tól egy 12 éves kihagyás után újra visszatért. A harmadik osztályt 1980-ban adták hozzá.
===Indoor lacrosse===
Az arénában játszott lacrosse-t (box lacrosse-nak vagy boxla-nak is hívják) Kanadában fejlesztették ki az 1930-as éveke elején. A jégkorong pályákon, hat fõs csapatokkal játszott boxla villámgyorsan nagyon népszerûvé vált országszerte és a sportág meghatározó formájává vált az évszázad végére Kanadában.
A Sir David Mann által 1910-ben alapított és a kanadai amatõr bajnok csapatnak járó Mann Cup-ot 1930-as évek végén a box lacrosse trófeájává tették.
Késõbb a szabadtéri lacrosse visszatért Kanadába köszönhetõen az International Lacrosse Federation (nemzetközi lacrosse szövetség) megalakulásának és az 1967-es lacrosse világbajnokságnak. Ennek ellenére Kanadában továbbra is box lacrosse sokkal népszerûbb, mint a field lacrosse (szabadtéri lacrosse). A XX. század második felében alakult ki a korábbi box lacrosse szabályokból a ma is játszott inddor lacrosse mind Kanadában, mind pedig az USÁban.
Az Egyesült Álamokban 1986-ban kezdte meg mûködését a Major Indoor Lacrosse League (MILL - Elsõ osztályú aréna lacrosse lige) hat csapatal és a boxla-hoz nagyon hasonlatos szabályokkal. A MILL rendhagyó módon úgy mûködött, hogy a liga a csapatoktól teljesen független tulajdonosok birtokában volt. Ez a struktúra stabilitást biztosított a MILL-nek, megakadályozva ezzel azt, hogy egy vagy két franchise gazdasági hibája az egész ligát lerántsa. Ugyanakkor a terjeszkedést, bõvülést megnehezítette, vagy akár el is lehetetlenítette.
A National Lacrosse League (NLL - Nemzeti Lacrosse Liga) 1997-ben alakult néhány független csapat által. Hosszas tárgyalások végeztével megállapodtak, hogy a MILL beleolvad az NLL-be ami így 1998-ban játszotta le az elsõ teljes szezonját.
===Nemzetközi lacrosse===
Mint már megjegyeztük, a lacrosse-t 1867-ben mutatták be Angliában. Angliából továbbterjedt a brit gyarmatokra, Skóciába, Walesbe, Írországba, Ausztráliába, Új-Zélandra és Dél-Afrikába.
1904-ben St. Louis-ban és 1908-ban Londonban olimpiai sportág volt, de csupán három ország, Kanada, az USA és Anglia vett részt a küzdelmekben és mindkét alkalommal Kanada szerezte meg az aranyérmet.
1928-ban, 1932-ben és 1948-ban bemutató sportágként szerepelt a lacrosse az Olimpián és 1980-ban Los Angelesben egy bemutató tornát rendeztek. Néhány másik országi is felvette a lacrosse-t köztük a jelentõsebbek Németország és Japán, de egyelõre még nem elég erõs a sportág ahhoz, hogy Olimpián szerepelhessen.
A játék tétje az, hogy a falabdát egy végén hálóval felszerelt ütővel átjuttassák az ellenfél kapufái között, miközben szükség szerint passzolgatják a labdát.▼
A nemzetközi lacrosse szövetség 1967 óta rendszeresen rendez féri lacrosse világbajnokságot. A nõi világbajnokságokat 1969-tõl rendezik meg.
== A játék jelentősége ==▼
▲A játék
== Forrás ==
*Larry J. Zimmerman: ÉSZAK-AMERIKAI INDIÁNOK, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963 547 932 8
* [http://www.hickoksports.com/history/lacrosse.shtml/ Hickoksports.com]
[[Kategória:Észak-Amerikai bennszülött néprajz]]
| |||