„Délosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
14. sor:
hosz_perc=16|}}
'''Délosz''' kicsiny [[sziget]]e ([[görög nyelv|görögül]] Δήλος), a [[Kükládok]] szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, [[Mükonosz]] szigettől 2,5 km-re nyugatra. Szent helyként tartották számon, még mielőtt a görög mitológia ide helyezte volna [[Apollón]] és [[Artemisz]] szülőhelyét. Kultikus helyként Délosz olyan fontosságra tett szert, amilyent a természeti erőforrásai soha nem tettek volna lehetővé. A kb. 5 km hosszú és 1 km széles sziget közepén a 106 méter magas ''Künthosz-hegy'' található.
== Mitológia ==
Hajdanán Délosz az [[Égei-tenger]]en úszó sziget volt, ezért jött ide a [[Héra]] elől menekülő [[Létó]], hogy megszülje gyermekeit, Apollónt és Artemiszt, akiket ezért Déliosznak és Déliának is neveztek. Később [[Poszeidón]] négy gyémánt oszloppal rögzítette a szigetet.
A Krétából hazatérő [[Thészeusz]] kikötött Délosz szigetén és felajánlotta Apollónnak az [[Ariadné (mitológia)|Ariadné]]tól kapott [[Aphrodité]]-szobrocskát, majd körtáncot járt az ifjakkal. Ez lenne az eredete a déloszi ''daru-tánc''nak, amely később is szokásban maradt.
== Történet ==
A sziget már Kr. e. 3000 évvel lakott volt; [[I. e. 900|Kr. e. 900]] és Kr. u. [[100]] között az egyik legfontosabb szent helynek számított, ahol [[Dionüszosz]]t ugyanúgy tisztelték, mint Apollónt, Artemiszt és Létót. A sziget a [[I. e. 478|Kr. e. 478]]-ban alapított [[déloszi szövetség]] tagjainak természetes találkozóhelye volt az [[amphiktyonia]] idején. Az idegeneknek és az idegen istenek szentélyeinek külön negyedet tartottak fenn. A Kr. e. 3. században a különböző görög királyok vetélkedtek abban, hogy Déloszt [[sztoa|sztoákkal]] és szobrokkal ékesítsék; ezeknek a talapzata ma is látható a Szent Úton. [[I. e. 166|Kr. e. 166]]-ban a római köztársaság az athéni városállamnak adta Délosz szigetét, mely később lakatlanná vált. Jelenleg csak régészek és turisták járnak erre; lakossága a múzeumi személyzetből és ezek családjaiból áll.
A helyszínt az [[athéni francia iskola]] fedezte fel [[1873]]-ban. [[1990]]-ben az [[UNESCO]] felvette Déloszt a [[Világörökség]] listájára [http://whc.unesco.org/en/list/530].
== Látnivalók ==
{{csonk-szakasz}}
== Képek ==
<gallery>
Kép:Delos Dionysos.jpg|[[Dionüszosz]] szobra
36. sor:
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.culture.gr/2/21/211/21121a/e211ua06.html Délosz a Görög Kulturális Minisztérium honlapján]
* [http://www.archaeology-classic.com/Greece/Delos.html Déloszi régészet]
* [http://www.grisel.net/delos.htm Képek]
* [http://whc.unesco.org/en/list/530 Délosz] az UNESCO Világörökség honlapján {{en}}
{{
{{csonk-dátum|csonk-föld|2006 szeptemberéből}} <!-- fordítással még bővíthető-->
47. sor:
{{portál|ókor|-|világörökség|-|földrajz|-}}
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
[[Kategória:Görögország szigetei|De~losz]]
[[Kategória:Görögország világörökségi helyszínei]]
| |||