„Demokratikus liberalizmus” változatai közötti eltérés

A '''demokratikus liberalizmus''', mely nem összetévesztendő a [[liberális demokrácia]] fogalmával, egy újra terjedő, pragmatikus irányzat a [[liberalizmus]] követői között.

 

A nép részvételét igénylő demokratikus és az emocionális [[populizmus]]t elutasító [[racionalizmus|racionális]] liberális felfogás egyeztetése. Első lépéseként az [[első világháború]] után a [[liberalizmus]] elfogadta az [[általános választójog]]ot. Jelenlegi legkényesebb vitatatémája a polgárok véleményének két választás közötti kikérése, figyelembe vétele. Illetve annak figyelembe vétele, hogy egy demokratikus társadalomban nem mindenki liberális.

 

 

A brit liberális demokraták folyamatosan várnak ötleteket a társadalom lehető legszélesebb rétegeitől, és - szemben az antipopuláris-értelmiségi liberális hagyománnyal - szeretnék őket bevonni a politikai döntésekbe, nemcsak a választásokon várják az esetleges szavazatokat. Más liberálisok ettől idegengednek, mert minden hatalmat korlátozni akarnak, nemcsak az államét, hanem a népét is. A brit liberálisok élesen ellenzik a [[parlament]] előtti tüntetés jogának korlátozását, mert meg akarják adni a népnek a nyomásgyakorlás jogát. Ennek megvonása szerintük korlátozza a gyülekezési- és szólásszabadságot. A helyes döntésekhez szerintük semmilyen közérdekű információt nem lehet visszatartani.

A párt politikájának központi eleme a hatalom decentralizációja, jelszavuk: ''hatalmat a népnek''. Olyan kormányzati rendszert akarnak, ahol minden döntés a lehető legalacsonyabb szinten születik. A központi hatalom a kormányzati jogköröket (oktatásügy, egészségügy, pénzügy, gazdaságpolitika stb.) [[devolúció|átruházza]] a régió vagy tartomány szintjén működő parlament részére, ráadásul még biztosítja az önálló EU- s képviseletet is! Támaszkodni akarnak a ''tömegek bölcsességére''. Ez egy olyan populáris politika, amelyik leszámol a professzionális politikába vetett feltétlen hittel, ami egyébként a társadalomtól elszakadt zárvánnyá válik, amelyik nem érzékeli a társadalmi érdekeket.

 

 

Az amerikai [[James Surowiecki]] közíró írt a ''tömegek bölcsességéről''.

{{csonk-dátum|csonk-pol|2008 októberéből}}

 

[[Kategória:Politikai ideológiák]]