„Genova ostroma (1800)” változatai közötti eltérés

|helyszín= [[Genova]], [[Liguriai Köztársaság]] (ma: [[Olaszország]]

|eredmény= osztrák taktikai győzelem

|másik fél=[[Fájl:Flag of the Habsburg Monarchy.svg|20px|border]] [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]]

|parancsnokok1= [[Fájl:Andre-massena.jpg|125px]]<br>[[Fájl:Flag of France.svg|20px|border]] [[André Masséna]]

|erők1= {{formatnum:18000}}

|erők2= {{formatnum:40000}}

'''Genova ostroma''' [[1800]]. [[április 6.]] - [[június 4.]] között zajlott le a [[háború a 2. koalíció ellen|második koalíció háborúinak]] idején. Az [[André Masséna]] vezette francia erők három hónapon át próbáltak kitartani a [[Michael von Melas]] irányította osztrák seregek ellen és vereséget szenvedtek. Mivel azonban az ostrom jelentős osztrák erőket kötött le itt, ez lehetőséges adott [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napoléon tábornok]]nak arra, hogy győzelmet arasson a [[marengói csata|marengói csatában]].

 

Massénának a második [[zürichi csata|zürichi csatában]] aratott győzelme felbomlott az [[Orosz Birodalom]] és a [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] szövetsége. A háború ennek ellenére tovább folyt. Amikor [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte tábornok]] visszatért [[Egyiptom]]ból és Első Konzullá választatta magát, a franciák győzelmi kilátásai megjavultak. Ugyanakkor Bonaparténak időt kellett nyernie, hogy a csapatait Itáliába csoportosítsa át, ezért arra utasította Massénát, hogy a haderő megérkezésééig minden áron tartsa [[Nizza|Nizzát]], és a csatlós [[Liguriai Köztársaság]]hoz tartozó [[Genova|Genovát]].

 

A franciáknak kezdetben körülbelül {{formatnum:60000}} katonájuk volt, de betegségek miatt ez a létszám {{formatnum:36000}} harcosra csökkent. Melas tábornok, az osztrák parancsnok már mintegy {{formatnum:120000}} katonát tudott mozgósítani Itáliában. Az első összecsapások ellenére a francia parancsnokok, [[Louis Gabriel Suchet|Suchet]] és [[Nicolas Jean-de-Dieu Soult|Soult tábornokok]] merészek voltak, pedig Genova hamarosan el lett vágva minden külső segítségtől. [[Április 6]]-ra nemcsak a szárazföldön, hanem a tenger felől is körülvették a franciákat, egy erős brit század foglalt ott állást. Mindazonáltal a francia harci szellem nem tört meg, és Masséna úgy hitte, hogy meg tudja tartani a várost.

 

Genovában azonban egyre súlyoabbá vált az éhínség. Bonaparte tábornok hiába ígérte, hogy hamarosan megérkezik, és segítséget hoz a szorongatott helyőrségnek, az éhínség olyan méreteket öltött, hogy Masséna végül már [[lenmag]]ból és [[kakaó]]ból süttetett kenyeret. A lázadás veszélye is fenyegetővé vált, de Masséna egészen [[június 4.|június 4]]-ig megtagadta a város átadását. Akkor is csak azzal a feltétellel egyezett bele a megadásba, ha az osztrákok garantálják szabad elvonuláukat a francia területekig. Maradék {{formatnum:7000}} emberével Franciaországba vonult vissza, a tekintélyén esett csorba nélkül, teljes dicsőséggel.

 

Annak ellenére, hogy Massénának végül fel kellett adnia a várost, Bonaparte tábornok értékes időt nyert, amelyet kihasználva jelentős győzelmet aratott Marengónál.

A súlyos ostromban a francia védők vereségét nem az ellenséges csapatok ereje, hanem az élelmiszerhiány okozta. Ez a csata is hozzájárult Masséna tábornok hírnevének növeléséhez.

 

{{fordítás|en|Siege of Genoa (1800)}}