„Képviseleti demokrácia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dj (vitalap | szerkesztései) |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
{{
'''Közvetett''' , '''képviseleti''' vagy '''parlamentáris demokrácia''' esetén a nép által jelölt és [[Választások|választott]] képviselők hozzák meg bizonyos [[közügy]]ekkel kapcsolatos döntéseket, melyeket az alapszabály ([[alkotmány]], [[törvény]], [[Szerződés az Európai Unióról|szerződés]]) behatárol. Az alapszabályban szintén meghatározzák a különböző szintű képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülő. A képviseleti demokrácia működését elősegíti a képviselő-testület által évente legalább egyszer megtartott közmeghallgatás, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek; továbbá a szintén a helyi önkormányzatokhoz fűződő lakossági fórumok, amelyek a lakosság, az [[Nem kormányzati szervezet|civilszervezetek]] közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A képviselő-testület intézménye a [[helyi önkormányzat]] vagy a [[parlament]], megnevezésük [[köztársaság]]onként különbözhet.A nép vagy a képviselő-testület által választott képviseleti demokrácia további képviselői, a településnek, a térségnek [[Polgármester|első tisztviselője]], a [[miniszterelnök]] és a [[Köztársasági elnök|köztársaság elnök]]e.
== Jellemzői ==
* Szabad választások
* Az ellenzék jogosítványainak tiszteletben tartása
* Minden csoport [[párt]]ot alapíthat, amelyik betartja az alkotmányos elveket
* A [[képviselő-testület]] hatásköre behatárolt
== Gyakorlatban ==
A modern képviseleti demokrácia legfontosabb alapfeltétele az [[Általános választójog|általános]], titkos, egyenlő [[választójog]] teljessége és a legális, nem üldözhető [[ellenzék]]i tevékenység [[Szabadság (politika)|szabadsága]]. További feltétel, hogy az államhatalom [[Parlament|törvényhozó]], [[Kormány|végrehajtó]] és [[Bíróság|bírói hatalomból]] áll. Ideális esetben a három ág elkülönül egymástól. Fellelhetőek benne a közvetlen demokrácia egyes intézményei is. A képviseleti demokrácia a nagy közösségek demokratikus működéséhez szükséges elem.
== Képviseleti demokrácia bírálata ==
* A képviseleti demokráciában a politikusok érdeke a következő választások megnyerése, ezért igazán népszerűtlen intézkedések nem állnak érdekükben.
* Az adott választási cikluson túlmutató beruházások intézkedések sorsa gyakran bizonytalan a képviselő-testület új összetétele miatt (erre jó példa a Nemzeti Színház esete, amelyet többször kezdtek elölről)
* A választásokon sokszor a hírverésnek jelentősebb a szerepe, mint a múltbeli teljesítménynek, vagy a programoknak.
* A gyakorlatban, sokszor épp úgy "öröklődnek" a tisztségek, mint a királyságban (Például: az [[Egyesült Államok]]ban a [[George W. Bush|Bush]] család, [[india|Indiában]] [[Dzsaváharlál Nehru]] [[Indira Gandhi|utódait]] választják meg vezetőnek)
* A képviselők gyakran visszaélnek döntési helyzetükkel (túlzott mentelmi jog, indokolatlan költségtérítés és pazarlás a közpénzekkel), pedig a feladatuk az adófizetők érdekének a kiszolgálása.
* A népszerűségük érdekében az általuk kezelt közpénzekből túlköltekeznek, a közösségi vagyont feleslegesen eladósítják.
* A közintézmények működésből gyakran hiányzik az erkölcsi és anyagi felelősség beszabályozása vagy annak betartatása.
== Külső hivatkozások ==
* [http://libertarius.extra.hu/?q=democracy Hans-Hermann Hoppe: Demokrácia, a bukott bálvány (demokrácia-kritika)]
* [http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/kozvetlen_demokracia.htm Magyar Virtuális Enciklopédia]
* Vastagh Pál: [http://www.polhist.hu/koztars/index.php?fkod=10&fsz=6&fid=27 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖZTÁRSASÁG]
[[Kategória:Szociológiai fogalmak]]
| |||