„Piramiskörzet” változatai közötti eltérés

A piramiskörzetek helyéül olyan területet választottak, ahol az épületcsoport védve van az áradástól, és az alapkőzet elbírja a piramis tömegét. A piramiskörzetek legtöbb eleme ezért a Nílus-völgyet kísérő nyugati platón található, csak a völgytemplom és a feljáróút nyúlik le az ártérig.

 

* [[#Halotti templom|Halotti templom]]

* [[#Piramis|Piramis]]

* [[#Járulékos épületek|Járulékos épületek]] (kiegészítő kápolnák, raktárak, piramisvárosok, stb.)

 

A piramiskörzet egyidős a piramisokkal. [[Dzsószer]] [[Dzsószer-piramis|Lépcsős piramis]]a is egy összetett rendszer részeként épült, amelyben a később klasszikussá vált piramiskörzetek főbb elemei megjelentek, más elemek pedig kezdeti állapotukban felismerhetők. A klasszikus piramiskörzetek felé a következő jelentős lépést a [[mejdúmi piramis]] <!-- NE JAVÍTSD ÁT, ÍGY HELYES! Mathae-val egyeztetve! --><!-- jó, tudom, nem kell ordítani velem :( --> jelentette, majd a komplexumok az V. dinasztia idején érték el végső alakjukat. A Középbirodalom piramisainál a klasszikus minta némi módosulással jelenik meg. Az [[Újbirodalom|újbirodalmi]] piramisoknál az analógiák már nehezebben felismerhetők, de hatásuk még a XVIII-XXI. dinasztia királysírjai esetében is megfigyelhető.

 

Nem tekinthetők hagyományos piramiskörzetnek az újbirodalmi, piramis felépítményű magánsírok, a núbiai piramisok, és a III. dinasztia végén épült, ismeretlen célú, kis méretű lépcsős piramisok, amelyeknek jellemzően alépítménye sincs.

 

A halotti templom a piramiskörzet – kultikus szempontból – legfontosabb egysége. Ismert olyan piramiskörzet, például [[Dzsedefré-piramis|Dzsedefré piramisa]], ahol a piramis építése éppen csak elkezdődött, máris félbe maradt; mégis használták a piramiskörzetet, mivel a halotti templom erre már alkalmas volt. Ugyanakkor szinte teljesen kész piramisokat egyáltalán nem használtak, mivel nem volt megfelelő halotti templomuk. Az utóbbira jó példa a két mazgúnai piramis, vagy [[Hendzser]] [[Hendzser-piramis|piramisa]].<ref name="lehner">{{Mark_Lehner}}</ref>

 

A halotti templom tájolása lehetett észak-déli, vagy kelet-nyugati. A tájolás alapján típusokat is szokás megkülönböztetni. A [[lépcsős piramis]]ok halotti temploma rendszerint észak-déli tájolású, és ezek a piramis északi oldalán helyezkedtek el. A klasszikus piramiskörzetek halotti temploma a piramis keleti oldalán, kelet-nyugati tájolású, de akad ez alól kivétel is, például [[Uszerkaf]] [[Uszerkaf-piramis|piramisának]] halotti temploma a piramis déli oldalán, észak-déli tájolással épült. Ez a piramiskörzet számos más tekintetben is rendhagyó. A Középbirodalmi piramisoknál váltakozik, hogy a halotti templomot a déli oldalra, észak-déli tájolással, vagy a keleti oldalra, kelet-nyugati tájolással építették. A tájolásnál egyes építmények esetén nem a tényleges égtájakat vették figyelembe, hanem a Nílus folyásirányát tekintették észak-déli tengelynek. (Ez más templomoknál is előfordult, például a [[Luxori templom]]nál is.)

 

A [[piramis]] a piramiskörzetek leglátványosabb eleme. A III. dinasztia idején lépcsős piramisokat emeltek, amelyek többé-kevésbé négyzethez tartó téglalap alapúra épültek. A IV. dinasztia hajnalán jelentek meg a valódi piramisok, amelyek négyzet alapú gúla alakúak. (Kivétel ez alól a [[Tört-piramis]], amely minden bizonnyal az építés során tapasztalt statikai problémák miatt megtörik, így nem illeszkedik az elvárt formához.)

 

A piramisok leginkább szimbolikus építmények, amelyek a ''felemelkedés helyét'' (ahol az uralkodó a túlvilágra emelkedik) jelképezik. Más, de szintén ókori értelmezés szerint a piramis a létra, amelyen az uralkodó felhághat az égbe.<ref>[[Piramisszövegek]]</ref> Szimbolikájában a piramis a [[fényhegy]] (más néven [[zodiákusfény]]) megjelenítése, amely egy napkeltekor és napnyugtakor látható légköri fénytörési jelenség, és így a nap ciklikus eltűnésével és újra felbukkanásával, ezen keresztül pedig az újjászületéssel kapcsolatos.<ref name="kákosy" />

 

[[Kép:Saqqarah Djeser 01.jpg|thumb|200px|Dzsószer palotahomlokzatos fala]]A kerítésfal, idegen nevén ''temenosz'' a piramiskörzetet (vagy bármely más templom körzetét), illetve azon belül az egyes részeket elkülönítő fal. Fizikai szerepén túl elválaszotta a megszentelt helyet a külvilágtól, a magasztosat a profántól, de ennek értékelése is változó idővel. Sznofru ''tört falú'' piramisánál a kerítésfal kiöblösödött, hogy a kultikus piramist a körzethez kapcsolhassa, Hufu, Hafré és Menkauré kerítésfala elkerüli a kultikus piramist és messze van a királynék piramisaitól, Uszerkafnál a kultikus piramis belül helyezkedik el, a királynéé viszont nem, Dzsedkaré szövevényes falrendszert építtetett, ahol a fő kerítésfalhoz szervesen kapcsolódó mellékfal keríti körbe a királyné piramisát (miközben az valójában kívül van a körzeten), végül II. Pepi esetében a fő kerítésfal újra csak a kultikus piramist zárja a halotti körzetbe, és a királynéi piramisok teljesen önálló kerítésfalat kaptak.

 

A [[Középbirodalom]] korában [[I. Szenuszert]] két koncentrikus kerítésfalat emeltetett, amelyből a belső csak a kultikus piramist kerítette le, a külső viszont az összes feleség piramisát is, miközben a feleségek piramisainak saját kerítésfaluk is volt. [[II. Szenuszert]]nél kultikus piramisnak nincs nyoma, a kerítésfal a királynéi piramist és még néhány masztabát is körbeveszi. [[III. Szenuszert]] újra dupla kerítésfalat emelt, ahol a második körzet tartalmazza a királynék piramisait, a belső viszont csak a keleti templomot. Az utolsó ismert piramis, Hendzseré is dupla kerítésfalas, egyetlen mellékpiramissal, amely a második körzetben van.

 

 

Dzsószer Lépcsős Piramisának kőből épült kerítésfalán jól megmaradt a [[palotahomlokzat]]-díszítés, amely ma a bejárat környékén, illetve a déli oldal rekonstruált szakaszán igen látványossá teszi a falat. Valamennyire hasonló a mazgúnai déli piramis kerítésfala is, de az nem a szokásos palotahomlokzat-mintára épült, hanem hullámos nyomvonalú.<ref>Verner, op. cit. p433.</ref>

 

 

A völgytemplom a piramiskörzet legkeletebbre eső és legalacsonyabban fekvő építménye, amely a [[Nílus]] árterének szélére épült. Hnum-Hufu [[Nazlet el-Hammán]] falu csatornázásakor meglelt völgytemplománál, illetve [[Hafré]] völgytemplománál rekonstruálható volt, hogy a völgytemplomhoz kikötő is tartozott, amihez a feltételezések szerint hajózható csatorna is vezetett. A völgytemplom rakpartja képezte a piramiskörzet bejáratát, innen egy előcsarnokon keresztül nyitott udvarra vezetett az út, amelynek nyugati oldalán a halotti temploméhoz hasonló áldozóhely és szentély állt. Ezen kívül tárolóhelyiségeket is kialakítottak az épületben, és biztosították a tető megközelíthetőségét is – ez arra mutat, hogy egyes rítusokat a templom tetején, a nap fényénél kellett elvégezni.

A legkorábbi völgytemplom feltehetőleg a mejdúmi piramishoz épült, ám annak eddig nem sikerült a nyomára bukkanni. A Tört Piramis völgytemploma a legrégebbi ''ismert'' völgytemplom. Ennek romjai közül rendkívül szép domborműveket sikerült feltárni, amelyek a korszak igen magas művészeti színvonalát bizonyítják.<ref group=jegyzet>A kairói Egyiptomi Múzeum birtokában van olyan dombormű-töredék, ahol az uralkodó és egy oroszlánfejű istennő arca távlati rövidülésben látszik.</ref><ref>{{egy_évezred}} 68. tábla, [http://www.freeweb.hu/egyiptom/images/perspektiv.jpg 100. kép]</ref><ref>[http://www.freeweb.hu/egyiptom/magyar/bigviews/valosagkepe.htm A KEMET = Az Ókori Egyiptom] cikkének végén néhány gondolat olvasható a dombormű jelentőségének mibenlétéről. (A cikkben tévesen szerepel, hogy a feljáróút faláról származik az alkotás.)</ref>

 

A feljáróút volt az összekötőkapocs a völgytemplom és a halotti templom között. Vastag falakkal körülvett, kövezett vagy döngölt útvonalként vezetett fel a platón álló halotti templomhoz, rendszerint több száz méter hosszon. A leghosszabb feljáróút megközelíti az 1800 métert!

 

A feljáróutakkal kapcsolatban visszatérő kérdés, hogy fedettek voltak-e. Az Unisz-feljáróutat kőtömbökkel fedték, ez egy rövid szakaszon rekonstruálva meg is tekinthető. Más piramiskörzetek esetében nem ennyire egyértelmű a kérdés. [[Menkauré-piramis|Menkauré piramiskörzeténél]] [[George Andrew Reisner]] arra a következtetésre jutott, hogy az ahhoz épült feljáróút fagerendákon nyugvó gyékénnyel lehetett fedve.

 

A mellékpiramisok (más néven szatellit piramisok) a piramiskörzet központi piramisánál lényegesen kisebb épületek, amelyek két főbb csoportra oszthatók.

 

A ''kultikus'' vagy ''áldozati'' piramis elsőként a mejdúmi piramisnál jelent meg, de az ottani mellékpiramis ma már a törmelék alatt van, és nem látható. Jellemzően két helyen szokott lenni: vagy a piramis délkeleti sarkánál áll, vagy a piramis déli oldalának felezőjénél. Jellemző tulajdonsága még, hogy magassága a központi piramis magasságának az ötöde körül van, és az alépítménye egy, az északi oldalon nyíló rövid folyosóból, és egy, a piramis középpontja alatt elhelyezkedő, T-alakú kamrából áll. Oldalfalának meredeksége a főpiramishoz képest sokkal nagyobb lehet, nem ritkán megközelíti, vagy akár meg is haladja a 60°-ot. Ez a kisebb méretből adódó kisebb tömeg miatt nem jelentett statikai problémát. A kultikus mellékpiramisoknak is gyakran van saját kápolnájuk, vagy legalább egy szentélyük, rendszerint a keleti oldalon. Az V. dinasztiától ezek mellett is megjelennek az [[#Kiegészítő kápolnák|északi kápolnák]].

 

A kultikus mellékpiramis szerepe sem tisztázott. Hnum-Hufu mellékpiramisát dr. [[Zahi Hawass]] a 30. jubileumi ''([[Szed-ünnep|heb szed]])'' ünnepség szertartásaival hozta összefüggésbe,<ref>{{cite book|author=Siliotti, Alberto|coauthors=dr. Hawass, Zahi|title=Egyiptomi piramisok|publisher=Gabo Kiadó|location=Budapest|origyear=1998|id=ISBN 963-800-955-1}} p57.</ref><ref group=jegyzet>„...véleményem szerint a mellékpiramist a ''szed''-ünnepségek idején használták, amikor a résztvevőknek át kellett öltözniük.” (loc. cit.) E kijelentés alapján a Nagy Piramis mellékpiramisát egyesek tréfásan „Öltöző-piramis” névvel is illetik.</ref> mások a Dzsószer piramiskörzeténél látható [[déli sír]]ral, illetve a [[szerdáb]]bal igyekeznek párhuzamba állítani. Hafré mellékpiramisának alépítményében egy szándékosan összetört szobortartó szán maradványait találtak a kutatók. Sajnos ez a lelet szinte mindegyik elmélethez kiválóan felhasználható, így a kérdés eldöntésében nem jelent támpontot. [[II. Pepi]] mellékpiramisában azonban valamivel használhatóbb maradványok: ételáldozatokhoz használt edények kerültek elő [[Gustave Jéquier]] kutatásai nyomán, e lelet nyomán szokás áldozati piramisnak is nevezni ezt az épülettípust.<ref>{{RéFiai}} p88.</ref> Lényeges lehet azonban, hogy a Hafré mellékpiramisa a piramis déli oldalán, a piramis középvonalában helyezkedett el, míg II. Pepi piramisa a piramis délkeleti sarkánál. Ez az elhelyezkedésbeli különbség eltérő szerepet is jelezhet, ez azonban még nem tisztázott.

 

A királynéi piramisok először Hnum-Hufu Nagy Piramisához épültek. Ennél a piramiskomplexumnál a halotti templom mellett, a piramistól keletre állnak, később azonban jellemzően a piramis déli oldalára kerültek, de szinte bárhol előfordulhatnak a piramiskörzetben – és akár a tágabb környékén. Ez egyes esetben gondot jelent a mai tudósoknak, amikor nem dönthető el egyértelműen, hogy egy királyné piramisa egy másik piramiskörzethez tartozott, vagy önálló piramis volt – például [[II. Hentkauesz]] esetében, akiről eddig nem sikerült egyértelműen eldönteni, hogy uralkodott-e önállóan is, vagy sem.<ref group=jegyzet>A kérdéses piramisa [[Abu Szír]]ben van, [[Noferefré]] piramisa mellett.</ref>

 

A királynéi piramisoknál is rendszerint megtalálhatók az áldozókápolnák a keleti oldalon, és ugyanúgy megjelenik az északi kápolna is. Az [[Abu Szir|abu szíri]] piramisoknál már szinte önálló halotti templom épül hozzájuk, így egyes királynéi piramisokról még nehezebb eldönteni, hogy önálló piramiskörzetnek épültek-e, vagy egy másik piramiskörzet részei. [[Dzsedkaré Iszeszi]] piramiskörzetében már a királynéi mellékpiramisoknak is van kultikus mellékpiramisa.

 

A hajógödrök különféle méretű, árokszerű, többnyire 2 – 5 méter mély vermek a piramiskörzeten belül. Némelyiküket valamilyen nemesebb kővel gondosan ki is bélelték, másokat az alapkőzetbe vágtak, és annak falát eldolgozva alakították ki a kívánt felületet. Egyes hajógödrökben valóban találtak hajót is a feltárók, máshol hajómodellek voltak a hajógödrökben elhelyezve. Több esetben arra utal a kialakítás, hogy maga a hajógödör volt hivatott a hajót jelképezni, illetve pótolni. Hnum-Hufu piramiskörzetének hajógödrei közül kettőben életnagyságú, elemeire bontott cédrusfa bárkát találtak, amelyek közül az egyik jelenleg is a helyén van, hogy ne romolhasson túlzott mértékben az állaga, míg a másik a Nagy Piramis melletti bárkamúzeumban van kiállítva.

 

 

Sörös István elmélete szerint a Nagy Piramis mellett fellelt hajóknak az építés során volt szerepük. Az érdekes okfejtése azonban jónéhány kérdést nyitva hagy, így további viták tárgyát képezi.

 

 

A hajógödrök nem csak a piramiskörzeteknél, hanem az V. dinasztia [[naptemplom]]ainál is jelen vannak. Az [[Abu Guráb|abu gurábi]] Naptemplom mellett egy különleges megoldás található: nem hajógödröt építettek, és nem modelleket helyeztek el a Naptemplom mellett, hanem kőből építettek egy hajót.<ref>Kákosy, op. cit. p86., kép: p89.</ref>

 

A piramiskörzetekhez több egyéb épület is tartozhatott. A ''kápolnák'' és a ''„halottak városai”'' kultikus célokat szolgáltak, míg a különféle raktárak, magazinok a kultuszhoz szükséges tárgyak, áldozatok tárolására, illetve a piramiskörzet, mint adminisztratív központ raktározási feladataira épültek. Nem tartoznak szorosan a piramiskörzethez a piramisvárosok, ahol a piramis építői, illetve a piramiskörzetben dolgozó hivatalnokok, és az ott szolgálatot teljesítő papok éltek. A piramisok építésének idejéből néhány helyen rámpák, felvonulási utak is megmaradtak, mint a [[mejdúmi piramis]]nál. A piramiskörzetek közvetlen közelében több helyen megtalálhatók azok a kőfejtők, amelyek az építkezéshez a fő alapanyagot adták. Ezek némelyikét később feltöltötték az építkezéshez emelt ideiglenes építmények törmelékével, ahogy az a Menkauré-piramis közelében található kőfejtőnél is megfigyelhető.<ref name=lehner />

 

A bejárati vagy északi kápolna a piramis északi oldalán épült. Apró, négyzethez hasonló alaprajzú, fedett építmény a piramis bejárata közelében, vagy a felett. Az első északi kápolna Sznofru [[Tört piramis]]ánál épült (érdekesség, hogy a mellékpiramishoz is építettek ilyet), de a IV. dinasztia idején nem vált szokássá. A következő piramis, amelyhez északi kápolnát építettek, [[Dzsedkaré Iszeszi]] piramisa [[Szakkara]] déli részén. A bejárati kápolna ekkortól a piramiskörzetek szerves része lett. A [[Középbirodalom]] idején is szokásban maradt. Azért pontosabb az ''északi kápolna'' elnevezés, mert ekkor már nem feltételnül a bejárathoz emelték. [[II. Szenuszert]] [[Káhún|illahuni]] [[Illahuni piramis|piramisa]] esetén a kápolna az északi oldalra épült, de az alépítmény bejárata a déli oldalon.<ref name=lehner />

 

A piramiskörzetek körül kialakult, városszerű, szabályos elrendezésű, utcákkal tagolt temetők előképe a [[mejdúmi piramis]] mellett jelent meg, de az ottani temető sírjainak többsége sosem készült el teljesen, és nem is használták őket. Ennek oka abban rejlik, hogy Sznofru, akinek uralma alatt a temetőt építeni kezdték, Dahsúrba tette át kultusza székhelyét. Dahsúri piramisai körül már szabályosabban kirajzolódik a „holtak városa”, ami igazi tetőpontját Hnum-[[Hufu]] idején érte el. A [[gízai nagy piramis|Nagy piramis]] körül kelet-nyugati irányban húzódó temetkezési körzet szemmel láthatóan tervszerű rendben épített masztabákból áll. A sűrűn egymás mellé épített masztabák tulajdonosaiban felmerült az igény valamiféle elkülönülésre is: a gízai plató nekropolisza három, falakkal jól elhatárolt részből áll. A falak Hafré és Menkauré temetőkörzete körül még kivehetők, Hufué éppen csak kimutatható. Az utolsó ilyen fajta „halottak városa” [[I. Hentkauesz]] gízai masztabájának feljáróútja mellett épült, ahol az V. dinasztia papjainak sírépítményei sorakoznak.<ref>Lehner, Mark, op. cit. p107.</ref>

 

A „halottak városa” ideológiai tartalma kétirányú függőséget mutat: az elhunyt uralkodó így nem hiányolja majd szolgáit a túlvilágon, és a királyi kegyben részesült alattvalók holtuk után is részesülnek a király kegyelméből az áldozatokban.<ref name="kákosy" />

 

 

A piramisvárosok nem tartoznak a piramiskörzetekhez, de szorosan összefüggenek azokkal. Mark Lehner gízai ásatásai során feltárta Hafré piramisvárosát, ahol a piramist építő munkások szálláshelyei és műhelyei voltak. A leletek betekintést nyújtottak a piramisépítők jól szervezett mindennapjaiba, és a lakóhelyek közelében talált temetők csontvázai képet adtak arról, hogy milyen megterhelő munkát végeztek: a csontok deformációi rendkívül kemény fizikai terhelésről tanúskodtak. Piramisvárosnak épült a középbirodalmi [[Káhún|el-Lahun]] (régebbi tanulmányokban Káhún) is, amelynek feltárása az ókori egyiptomi városi élet megismerésének alapja lett.<ref name=lehner />

 

A piramisok mellett gyakran találni későbbi korokból származó sírokat, sőt, egyes piramisokból későbbi betemetkezésekből származó leletek kerültek elő. Az egyik leghíresebb ezek közül a XIII. dinasztia egyik kevéssé simert uralkodójának [[Hór-Auibré]]nek a sírja, amely [[III. Amenhotep]] [[dahsúr]]i [[Fekete-piramis]]a egyik aknájában volt. A temetkezésből származó legismertebb lelet Hór-Auibré fából faragott [[ka]]-szobra. Sajnálatos módon a másodlagos betemetkezések alkalmanként gondot okoznak a feltáróknak, például a kormeghatározás terén. Hasonló problémát jelentett a [[Menkauré-piramis]]ban talált, de jóval későbbinek bizonyult szarkofág.

 

A lakó- és gazdasági épületek jellemzően nem tartoztak a piramiskörzetekhez. Gyakran a piramiskörzet közelében, de azon kívül telepedtek le a piramiskörzetben szolgálatot adó papok, illetve az ott dolgozó tisztviselők, munkások. A kőépületek védelme azonban annyira vonzónak bizonyult, hogy több helyen találtak a piramiskörzeten belül, a völgytemplomokban és a halotti templomokban is lakóházakat, gazdasági épületeket, műhelyeket. Ezek a kultusz megszűnése után a falak közé költözött emberek mindennapi életterei voltak. A viszonylag szűk terekben igyekeztek minél többen menedéket találni, így Mark Lehner megfogalmazása szerint „szent nyomornegyedek” (eredetiben ''sacred slums'') alakultak ki. A házak, élőterek kialakításánál gyakran megrongálták az eredeti építményeket, hogy a használati igényeknek jobban megfeleljenek, így az épületek eredeti kialakításának, funkcióinak feltárását ezek a beépítkezések megnehezítik. Ugyanakkor képet adhatnak a korabeli mindennapi életről is, sőt, kisebb állagfenntartási munkák révén (mint Menkauré völgytemplomának esőzés által elmosott, és a templom lakói által újraépített nyugati része esetén) valamennyire lassíthatták is a kultikus épületek pusztulását.<ref name=lehner />

 

<references group=jegyzet />

 

{{források}}

 

'''[[Magyar nyelv]]en:'''

'''[[Angol nyelv]]en:

 

* [http://www.piramisok.hu Piramisok.hu]: műholdképes link- és fotógyűjtemény (szerk: Gulyás András egyiptológus)

* [http://www.freeweb.hu/egyiptom/magyar/bigviews/hogyanpir.htm Hogyan építsünk piramist?] - a piramisok és piramiskörzetek építésével kapcsolatos eszmefuttatás a KEMET = Az Ókori Egyiptom honlapon