„Plazma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszavontam Smf szerkesztését (oldid: 7570148)- nem vandal - eliras jav. |
a kisebb formai javítások |
||
11. sor:
A plazma kinetikus hőmérséklete és sűrűsége széles tartományban változhat (10<sup>4</sup> – 10<sup>9</sup> K; 10<sup>5</sup> – 10<sup>33</sup> részecske/m³). Elektromos és mágneses térrel a plazma tulajdonságai térben és időben szabályozhatók. Mivel a plazma minden esetben jóval forróbb a szilárd anyagok által kezelhető kb. 3000 foknál, ezért kezelése mágneses és ritkábban elektromos térrel történik. A plazma, magas hőmérséklete miatt, intenzív elektromágneses sugárzó is, magyarul rendkívül sok fényt bocsát ki. Ennek [[spektrum]]a azonban némileg eltér a [[feketetest-sugárzás]]tól. Ezzel a sugárzással gyorsan energiát veszít, ezáltal a plazmaállapot rövidesen megszűnik. A sugárzási veszteséget jelentősen csökkenteni lehet, ha azt a plazmát tartalmazó tartály belső falát alkotó tükrös felületek visszasugározzák.
A plazmát alkotó elektronok és ionok nincsenek egymáshoz kötve, és különböző töltésük és tömegük miatt elektromos és mágneses tér hatására máshogy viselkednek, ami további elektromos és mágneses tér forrása. Emiatt a plazma viselkedése igen bonyolult, fizikai tulajdonságait a [[magnetohidrodinamika]] írja le. Napjainkban széles körű plazmakutatás folyik az univerzum mélyebb megismerésére, új gyártási eljárások és műszaki termékek (fényforrások, plazma-kijelzők) kialakítására és az emberiség számára oly fontos kontrollált [[magfúzió]]s energiatermelés megvalósítására.
== Természetes plazmák ==
18. sor:
Plazma a leggyakoribb [[anyag]] a [[világegyetem]]ben, messzire elnyúló szakaszokban van jelen a [[világűr]]ben. A [[csillag]]ok anyaga plazma, és a [[csillagközi tér]]ben is sok plazma található, de mivel a csillagközi tér nagyon tág, a plazmák pedig próbálják kitölteni a rendelkezésre álló helyet - akárcsak a [[gáz]]ok - [[sűrűség]]ük nagyon kicsi lehet, ezért az ilyen fajta plazmát "híg plazmának" is szokták nevezni. Mivel a csillagok is plazmaállapotban vannak, lövellhetnek ki magukból plazmaadagokat. Ezt nevezik [[napszél]]nek.
A mi [[Naprendszer]]ünkben a [[Nap]] folyamatosan napszélt lövell magából. A napszél elsodródik a világűrben és természetesen hozzánk is elér. Mivel Földünk körül [[mágneses mező]] van, a plazmát pedig a [[mágneses tér]] befolyásolja, a napszélt az északi és a déli pólus magához vonzza. Ezeken a részeken alakul ki a napszél [[ionizáció|ionizáló]] hatására a [[sarki fény]].
'' '''Bővebben''': [[sarki fény]]''
52. sor:
* '''fémek előállítása'''
== Irodalom ==
* Budó Á.-Pócza J. (1981): Kísérleti fizika I. II. Tankönyvkiadó, Budapest
== Lásd még ==
* [[Gömbvillám]]
* [[Koronakisülés]]
* [[Szent Elmo tüze]]
== Forrás ==
* {{fordítás|en|Plasma_(physics)}}
== Külső hivatkozások ==
{{
* [http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/fiz_makro/plazma.htm A Magyar Virtuális Enciklopédia szócikke]
* [http://www.elelmiszeriparitakaritas.hu/altalanos/hideg-plazma-lehetseges-gyakorlati-alkalmazasa-az-elelmiszeriparban www.élelmiszeriparitakarítás.hu]
70. sor:
{{portál|Fizika}}
[[Kategória:Fázisállapotok]]
| |||