„Rasztergrafika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forma |
a kisebb formai javítások |
||
11. sor:
|}
A '''rasztergrafika''', másként '''pixelgrafika''' olyan [[digitális]] [[kép]], ábra, melyen minden egyes képpontot ([[pixel]]t) önállóan definiálunk.
Előnyei: Egyszerű adatszerkezet; egyszerű [[algoritmus]]; gyors feldolgozás; fotótechnikai trükköknél jól alkalmazható.
17. sor:
Hátrányai: az adatállomány nagy méretű; rögzített [[felbontás]]; nagyításnál a minőség romlik.
== A rasztergrafika ==
[[Fájl:Bitmap Coordinates.svg|bélyegkép|jobbra|170px|A pixelgrafika [[koordináta-rendszer]]e ([[mátrix]]a)]]
A pixelgrafikus [[rajzolóprogram]]ok a képeket [[mátrix]]-szerűen elrendezett képpontokból, [[pixel]]ekből építik fel. A sorokat és oszlopokat alkotó képpontok különböző színűek lehetnek, ezekből a pontokból áll össze a rajz. A bitmap grafika (vagy rasztergrafika) egy kép tartalmát egy négyzetrácson elhelyezkedő színes képpontok összességeként, ún. pixelekkel írja le. Ahogy a képen látható, a falevél képét képpontjai helyének és a képpontok színértékeinek tárolásával hozzuk létre úgy, mintha egy [[mozaik]] kockáit raknánk egymás mellé. A pixelekből álló képet a kép felépítésére utalva bittérképnek is nevezik. A bittérképek egyik legfontosabb tulajdonsága a felbontás. A kép minőségét több felbontás-típus egyszerre határozza meg.
== Felbontás ==
A képfelbontás a képen belüli képpont-távolságot mutatja. Mértékegysége a képpont/[[Hüvelyk (mértékegység)|hüvelyk]] ([[angol nyelv|angolul]] ''pixels per inch'', ppi). Ha egy kép felbontása 72 ppi, az azt jelenti, hogy egy négyzethüvelyknyi területen 72×72 = 5184 képpont található.
Nagyobb felbontás esetén jobb a kép minősége, azaz több részlet jelenik meg rajta. A képfelbontás elméleti érték, ugyanis az, hogy milyen minőségű képet kapunk, függ a kép fizikai méretétől és a kimeneti eszköz felbontásától is. A bitfelbontás vagy [[színmélység]] azt mutatja meg, hogy egy képpont színét hány [[bit]]en tároljuk, vagyis maximálisan hány színt használhatunk a képben. A nagyobb színmélység több színt, az eredeti kép pontosabb színvisszaadását teszi lehetővé, de egyben a képfájl méretét is növeli. 8 bites színmélység esetén 256, a 16 bites (High Color) színmélység esetén 65 536, a 24 bites (True Color) színmélység esetén 16 777 216 színt használhatunk. A [[monitor]]felbontás a megjelenítő eszköz képfelbontását jellemzi. A forgalomban levő átlagos monitorok felbontása 72…96 dpi (pont/hüvelyk, ''dot per inch''). A monitor felbontása a megjeleníthető kép méretét mutatja, például egy 192 ppi képfelbontású kép egy 96 dpi felbontású monitoron eredeti méretének kétszeresében jelenik meg, mivel a 192 képpontból csak 96 jeleníthető meg a képernyő egy hüvelykjén.
== Rácsfelbontás ==
A rácsfelbontás vagy rácsfrekvencia az egy [[Hüvelyk (mértékegység)|hüvelykre]] eső, tónusképzéshez használt elemi egységek számát mutatja. Mértékegysége a vonal/hüvelyk (''lines per inch'', lpi). Ha egy színes képet fekete-fehérben nyomtatunk ki, vagy a nyomdai feldolgozáshoz alapszíneire bontjuk, fekete-fehér rácsmintát használunk a színek szimulálásához. A képminőség függ a rácsfelbontástól, és a kimeneti eszköz felbontásától. A kimeneti eszköz felbontása jellemzi a kész képet megjelenítő eszköz ([[nyomtató]], vagy nyomdai eszközök) felbontását. A forgalomban levő [[lézernyomtató]]k általában 600-1200 dpi (pont/hüvelyk, ''dot per inch'') felbontásúak.
Egy digitálisan tárolt kép fájlmérete arányos a kép felbontásával: egy nagyobb felbontású kép részletgazdagabb, mint egy azonos méretű, kisebb felbontású kép. A fájlméretet befolyásolja továbbá a használt színmélység, illetve a fájlformátum megválasztása.
== Ellentéte: a vektorgrafika ==
{{
A [[vektorgrafika|vektorgrafikus]] rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat ([[téglalap]], [[Ellipszis (görbe)|ellipszis]], [[sokszög]], stb.) és ún. [[Bézier-görbe|Bézier-görbéket]] (csomópontokkal, a csomópontok közt húzott görbékkel és érintőszakaszokkal felépített görbéket) használnak. A [[vektor]]os képkészítésnek számos előnye van, de vannak korlátai is. Mivel a képek nem képpontokból állnak, tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetőek, a végeredmény minősége csak a képmegjelenítő eszköztől függ. Lényeges szempont, hogy mennyi hely szükséges a program által előállított állományok tárolására.
Egy [[bmp|bittérképnél]] – egy pixelgrafikus rajzolóprogrammal készített grafikánál – természetes, hogy a kép méretével a képfájl mérete is növekszik, hiszen több képpont adatait kell tárolni. Mivel a vektorgrafikus rajzolóprogramok a képeket csomópontok segítségével építik fel, a képfájlok méretét a csomópontok és görbék száma határozza meg: minél több csomópont szükséges a kép leírásához - tehát minél több görbéből áll a kép -, annál nagyobb a vektoros állomány mérete. Mivel a kép nagyításával, illetve kicsinyítésével nem változik a csomópontok száma, természetes, hogy nem változik az állomány mérete sem. Bonyolultabb grafikák esetében (pl. tervezőprogramok, 3D modellező programok) több [[Megabájt|MB]] méretű vektoros állomány is előállítható.
| |||