„Bródy Ernő (politikus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Életrajza: a |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Vezető infobox
| név =Bródy Ernő
| nemzetiség =[[magyarok|magyar]]
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| kiskép =
| állam = A [[Nemzeti Demokrata Polgári Párt]]
| sorszám =
| megnevezés = elnöke
| terminus_kezdete =[[1926]].
| terminus_vége =[[1928]].
| előd =[[Vázsonyi Vilmos]]
| utód =
| állam2 = A [[Polgári Demokrata Párt]]
| sorszám2 =
| megnevezés2 = elnöke
| terminus_kezdete2 =[[1947]].
| terminus_vége2 =[[1949]].
| előd2 =
| utód2 =
| születési_dátum =[[1873]]. [[szeptember 12.]]
| születési_hely =[[Miskolc]]
| halálozási_dátum =[[1961]]. [[október 15.]] {{életkor-holt|1873|9|12|1961|10|15}}
| halálozási_hely =[[Budapest]]
| házastárs =
| párt =[[Polgári Demokrata Párt (1900)|PDP]], [[Nemzeti Demokrata Polgári Párt|NDPP]], [[Polgári Demokrata Párt|PDP]], [[Radikális Demokrata Szövetség|RDSZ]]
| elnök =
| alelnök =
| helyettes =
| választókerület =
| foglalkozás =jogász, politikus
| aláírás =
| lábjegyzet =
}}
'''Bródy Ernő''' ([[Miskolc]], [[1873]]. [[szeptember 12.]] – [[Budapest]], [[1961]]. [[október 15.]]) ügyvéd, politikus, a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] egyik prominens alakja a két háború között. A neves író, [[Bródy Sándor]] unokaöccse.
==Életrajza==▼
Miskolcon született [[zsidó vallás]]ú családba. Négy testvére volt. Édesapja kereskedő volt, az ő kedvéért kezdett kereskedelmi iskolában tanulni, azonban az érettségi után úgy döntött, ügyvédnek tanul és apai nagybátyja, az író [[Bródy Sándor]] közbenjárására felvételt nyert a [[Budapesti Tudományegyetem]] jogi karára. Szintén nagybátyja segítségével még joghallgatóként a [[Magyar Hírlap]] országgyűlési tudósítója lett. Tanulmányait kiegészítendő európai körutat tett, majd hazatérve előbb elvégezte a kötelező katonai szolgálatot, majd letette az ügyvédi vizsgáit és praktizálni kezdett. Bűnügyi védőként szerzett magának hírnevet, legismertebb ügye a „Zeisig-brossúra” volt, amiben a ''Zeisig'' álnéven [[1905]]-ben Habsburg-ellenes brossúrát szerkesztő és kiadó [[Zigány Árpád]] írót védte sikerrel.<ref>[http://mek.niif.hu/03600/03630/html/z/z31189.htm Zigány Árpád] életrajza In: Szinnyei: Magyar írók élete és munkái</ref>▼
▲==Életrajza==
A Magyar Hírlap „képviselőjelöltek arcképcsarnoka” című rovata keretében több más politikus mellett interjút készített [[Vázsonyi Vilmos]]sal is, akit addig alig ismert, ám az interjút követően annál jobban megkedvelt. A cikket Bródy ugyan nem írta alá, Vázsonyi azonban mégis megtalálta s hamarosan szoros barátságot kötöttek. Bródy az [[Az 1905-ös magyarországi belpolitikai válság|1905-ös belpolitikai válság]] hatására kezdett intenzíven foglalkozni a politikával. 1905-ben belépett újdonsült barája, Vázsonyi Vilmos pártjába ([[Polgári Demokrata Párt]]), ahol barátságuk, illetve saját szónoki tehetsége jogán is hamar a belső körbe került. Az [[1906-os választások]]on mindössze 15 főnyi többséggel lett országgyűlési képviselővé a [[nagyszőlős]]i kerületben. [[1910]]-ben szintén [[Ugocsa vármegye|Ugocsa vármegyében]], a [[halmi]] körzetben választották meg a [[Polgári Demokra Párt]] jelöltjeként. [[1912]]-ben megismerkedett a [[szabadkőművesség]]gel és belépett a Demokrácia Páholyba.▼
===Fiatalkora, pályája az első világháborúig===
▲Miskolcon született [[zsidó vallás]]ú családba. Négy testvére volt. Édesapja kereskedő volt,
▲
Az [[első világháború]] kitörésekor önkéntesen bevonult és végigharcolta azt a déli fronton. Érdemei elismeréséül ki is tüntették, népfölkelő századosként szerelt le. Az 1910 utáni első, [[1920-as választások]]on már [[Budapest XI. kerülete]] választotta képviselőjévé továbbra is demokratapárti programmal. Mindezek közben publicisztikai munkásságát sem szüneteltette. Az [[1922-es választások]]on nem indult, inkább a fővárosi [[törvényhatósági bizottság]]i munkájára koncentrált. Az [[1926-os választások]]on Vázsonyi újjászervezett pártja, a [[Nemzeti Demokrata Polgári Párt]] jelöltjeként nyert mandátumot. Vázsonyi 1926-os halálát követően a párt elnöke lett. Az ő vezetése alatt egyesültek a [[Rassay Károly]]-féle [[Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt]]tal 1928-ban [[Nemzeti Szabadelvű Párt]] néven. Ennek a jelölésében nyert [[1931]]-ben, [[1935]]-ben és miután átkeresztelték ''Polgári Szabadságpárttá, [[1939]]-ben is mandátumot. A parlamentben gyakran szólalt fel a zsidóellenes intézkedések, törvények ellen, ami mellett leginkább szociális kérdésekkel foglalkozott.▼
===Az első világháború alatt és után===
▲Az [[első világháború]] kitörésekor önkéntesen bevonult és végigharcolta azt a déli fronton. Érdemei elismeréséül ki is tüntették, népfölkelő századosként szerelt le. Az 1910 utáni első, [[1920-as választások]]on már [[Budapest XI. kerülete]] választotta parlamenti képviselőjévé
[[Margarethe hadművelet|Magyarország német megszállásakor]] (1944. március 19.) [[internálás|internálták]]. [[1945]] februárjában szabadult fogságából és a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja lett, valamint bekapcsolódott a [[Polgári Demokrata Párt]] szervezésébe. Ennek előbb budapesti elnöke, majd országos alelnöke lett
[[1949]]. [[március 31.|március 31-én]] pártja, a [[Polgári Demokrata Párt]] összeolvadt a [[Magyar Radikális Párt]]tal és létrehozták a [[Radikális Demokrata Szövetség]]et, aminek az elnöke lett,
==Főbb művei==
| |||