„I. Lipót lotaringiai herceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Linkek, I-III |
Linkek |
||
28. sor:
A pfalzi örökösödési háborút lezáró [[ryswicki béke]]tárgyalások során [[XI. Ince pápa]] tartós békét próbált közvetíteni a két ősellenség, a [[Francia Királyság]] és a [[Habsburg Birodalom]] katolikus uralkodóházai között. Javasolta, hogy [[I. József magyar király|József főherceg]], [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] fia (a későbbi I. József császár) vegye feleségül [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] unokahúgát, [[Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné|Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnő]]t, a ''[[Mademoiselle (ancien régime)|Mademoiselle]]''-t. A két uralkodó közötti erős rivalizálás miatt ez meghiúsult, a ''Napkirály'' más jövőt szánt unokahúgának.
[[Fájl:Elisabeth Charlotte de Orleans.jpg|thumb|right|[[Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné|Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnő]].]]
=== Dinasztikus házasság ===
73. sor:
=== Családi ügyek, dinasztikus játszmák ===
[[1715]]-ben XIV. Lajos elhunyt, trónját dédunokája, az 5 éves [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] örökölte. A kiskorú uralkodó mellé [[Philippe d’Orléans (1674-1723)|Philippe d’Orléans]] királyi herceget, az elhunyt király unokaöccsét, [[Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné|Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnő]] testvérbátyját nevezték ki a Francia Királyság régensévé. A nagyhatalmú Régens jó viszonyt tartott fenn sógorával, Lipót herceggel. Lotaringia és Franciaország kapcsolatai javultak.
A szívélyes családi viszony azonban nem fedte el a politikai nézeteltéréseket. I. Lipót herceg egy önálló lotaringiai püspöki egyházmegye létrehozására törekedett, [[Nancy]] központtal. A francia kormányzat megakadályozta a tervet. A politikai támogatást kereső Lipót herceg ekkor osztrák unokafivére és hűbérura, [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] felé közeledett.
| |||