'''Csánki Dezső''' ([[Füzesgyarmat]], 1857. május 18. - Budapest, 1933. április 29.) bölcselettudortörténész, levéltáros, történész, a [[MTAMagyar Tudományos Akadémia]] levelező (1891), majd rendes tagja (1900).
==Élete==
Apja füzesgyarmati [[református]] lelkész volt. Az alsó gimnáziumi osztályokat a debreceni[[Debreceni reformátusReformátus kollégiumbanKollégium]]ban végezte, a 6-tólhatodik évfolyamtól kezdve [[Késmárk]]on tanult. 1875-ben a budapesti[[Eötvös egyetemLoránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetem]] bölcseleti karáhozkarára, a történelmi és földrajzi szakraszakokra<!--voltak akkor már szakok?!--> iratkozott be. 1879-ben a tanári vizsgát, a bölcselettudoribölcsészettudományi szigorlatot pedig 1880-ban tette le. 1881-ben ideiglenes alkalmazásban a [[MNMMagyar Nemzeti Múzeum]] könyvtárához került, de még ugyanezen év júniusában aza országos[[Magyar levéltárhozOrszágos Levéltár]]hoz nevezték ki gyakornokká, 1882-ben tisztté, 1886-ban pedig fogalmazóvá. A MTAMagyar Tudományos Akadémia 1891. május 8-án választotta levelező, 1900-ban rendes, 1925-ben pedig igazgató tagjává. A [[Magyar Történeti Társulat]] és a Magyar heraldikaiHeraldikai és genealogiaiGenealógiai társulatTársulat igazgató-választmányának is tagja volt.
==Művei==
*1878 [[Vasárnapi UjságÚjság]]-ban
*1880 Az áradások és hajdani halászatunk, [[Ország-Világ]].
*1880 Hazánk kereskedelmi viszonyai [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] korában. Budapest. (Ism. Századok.)
