„Koppenhágai interpretáció” változatai közötti eltérés

A '''koppenhágai interpretáció''' a [[kvantummechanika]] egyfajta értelmezése. A kvantummechanika fő tulajdonsága, hogy minden részecske állapota leírható egy [[hullámfüggvény|hullámfüggvénnyel]], amely matematikai leírása annak a valószínűségnek, hogy a részecske egy bizonyos helyen található vagy éppenmilyen a mozgás állapotábanmozgásállapotban van. Ezen értelmezés szerint maga a mérés okozhozza egylétre a valószínűségek halmazát, amely befolyásolja (“tönkreteszi”) magát a mért értéket. A mérés befolyásolja a mért értéket. Ezt a matematikai ábrázolást nevezik hullámfüggvény összeomlásnak ([[''wavefunction collapse]]'').)

A XX20. század elején – a mikrovilágban - végzett fizikai kísérletek vezettek az úgynevezetta jelenség felfedezéséhez, amelyet nem lehetett megjósolni a klasszikus fizika alapján. Új modellek, ([[teóriák○]])teóriák keletkeztek, amelyek leírták, megjósolták igen pontosan ezeket a mikró-világbelimikrovilágbeli történéseket. A mikro-világbelimikrovilágbeli történések leírását nem lehetett könnyen összeegyeztetni a makro-világbelimakrovilágbeli történésekkel. Ezek a jóslatok gyakran ellentétesek voltak a megfigyelők ösztönös megérzésével és zavart keltett a megfigyelőknél. A koppenhágai értelmezés egyfajta kísérlet arra, hogy megmagyarázza a kísérleteket és azok matematikai leírását.

[[Niels Bohr]] és [[Werner Heisenberg]] 1927 körüli koppenhágai együttműködésének eredményeként keletkeztek olyan kísérletek, elméletek és matematikai formulák, amelyek megalapozták a kvantumkvantummechanikát. mechanikát[[Planck]], [[Einstein]] és [[Bohr]] korai munkáiban feltételezték, hogy az energia diszkrét mennyiségekben terjed, azért, hogy elkerüljék a klasszikus fizikával való ütközést. Bohr és Heisenberg megalkották az energiaszemlélet új világát, amely sem a klasszikus fizika részecske felfogásához, sem a klasszikus fizika hullámelméletével nem egyezik. Az elemi részecskék így már megjósolható tulajdonságokat mutattak több kísérlet során. Másrészt bizonyos körülmények között igen bizonytalanná váltak, például ha valaki megkísérelt egy egyedi röppályát meghatározni egyszerű fizikai apparátussal.

Landau-Lifsic:* ElméletiMarx fizika III,György: Kvantummechanika, Tankönyvkiadó,Műszaki BudapestKiadó, 1978, ISBN 963-17-3259-21957

Landau-Lifsic:* ElméletiNagy fizikaKároly: IV, Relativisztikus kvantumelméletKvantummechanika, Tankönyvkiadó, Budapest, 1979, ISBN 963-17-3794-21981