„Lakitelek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tobi (vitalap | szerkesztései) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
48. sor:
1785-ben II. József császár elkészíttette Magyarország első katonai térképét, ezen, mint tájékozódási pont szerepel először Lakitelek, de Laki-telleknek írva. Később egy elírás folytán a vasútvonal átadásakor Lakytelekként volt ismert a mai Lakitelek.
Az 1780-as évek végén rév épült a Tiszán, 1856-ban már egy tanyából a gazdák iskolát alakítottak ki, 1896-ban
=== Modern kor ===
A XX. században Lakitelek központi fekvése (vasúti csomópont), a szőlő- és gyümölcstermesztés fellendülése a népességszám erőteljes növekedését eredményezte. 1921-től saját orvosa és rendelője, 1926-tól gyógyszertára is van a falunak. Felépült egy szálloda, megépült a katolikus, majd a református templom, elkészült a Tiszai vashíd. Tornaegylet, színjátszó kör alakult, folyamatosan épültek a külterületeken az iskolák.
56 ⟶ 57 sor:
1950-ben Lakitelek önálló közigazgatású község lett, megalakult a helyi tanács, ekkor épült fel a tanácsháza. Óvodát, bölcsődét alakítottak ki, majd 1962-ben megépült az emeletes iskola, 1963-ban a művelődési ház. Takarékszövetkezet, Tsz., Gazdaság, Kutatóintézet működött, vízhálózat, villanyhálózat és úthálózat épült ki folyamatosan.
A hetvenes években újabb fellendülés indult,
A 80-as években épült a gázhálózat, bővült az iskola,
Lakitelek országos hírnévre 1987-ben tett szert, amikor rendszerváltást sürgetve több mint 150 értelmiségi tartott tanácskozást [[Lezsák Sándor]] telkén felállított sátorban. A [[lakitelki találkozó]] után itt alakult meg a Magyar Demokrata Fórum.
A választások után új irányt vett a fejlődés Népfőiskola, Vágóhíd, Pékség, Benzinkút és számos kis üzlet épült.
[[Kép:Lakitelek tőserdő légifotó.jpg|300px|thumb|right|Tősfürdő Légifotója]]
71 ⟶ 72 sor:
1931-ben a postaforgalom növekedésével az állomás melletti helyiség is kicsinek bizonyult, ekkor Baranyi János a lakossággal aláíratta azt a kérvényt, melyben kérte a Postaigazgatóságot, hogy a saját házukba költöztethessék a Postahivatalt. Az engedélyt megkapták, így a Dózsa György és a Széchenyi körút sarkára a Baranyi házba költöztek, a családtól a posta előbb egy, majd a forgalom további növekedésével két helyiséget bérelt. A küldeményeket lovas kocsival szállították a vasútállomásról a postahivatalba. Baranyi János Főellenőr, a Posta vezetője 42 év postai szolgálat után 1960-ban meghalt. Helyét felesége Baranyi Jánosné segéd ellenőr töltötte be 1968-ig.
Ezt követően 1970. december közepéig helyettesek látták el a vezetői posztot. (Trepák Antal, Góg Ilona, Kertész Iván) 1970. december 20-tól 1997. júniusig Olajos István lett a lakiteleki postahivatal vezetője. 1974-ben a Széchenyi körút 46/b. sz. alatt felépült az új postaépület és nyáron a hivatal átköltözött jelenlegi helyére. 1984-ben
== Nevezetességei ==
| |||