„Pákh Albert” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Dátumkékítés és dátumjavítás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
==Tanulmányai==
Tanulmányait szülőhelyén (1829–34 és 1835–36), valamint [[Miskolc]]on (1834–35), [[Igló]]n (1835–36), [[Lőcse|Lőcsén]] (1837–39) végezte. Diákkorában sokat járt-kelt az országban, beutazta Erdélyt is, de megfordult [[Selmecbánya|Selmecbányán]], hogy bányászatot tanuljon, és [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia|Magyaróváron]] is, ahol a mezőgazdálkodásra akarta magát szentelni. A bölcseletet és a teológiát [[Sopron]]ban (1839–42) hallgatta, ahol a magyar társaság 50 éves jubileumán ([[1841]]. [[június 10.]]), mint a társaság titkára, s közlönyének, a ''Szünórák''nak szerkesztője, saját költeményét szavalta, amely megjelent az akkori pozsonyi ''Hírnök''ben. A jogi pályát Debrecenben (1842–43) végezte; a két utóbbi helyen [[Petőfi Sándor|Petőfivel]] szoros baráti viszonyba került. Debrecenben írta első humorisztikus [[zsánerkép]]ét az ''Életképek''be (1844. Egy estve a debreczeni színházban, Kaján Ábel álnév alatt), amely friss humorával feltűnést keltett. ▼
▲országban, beutazta Erdélyt is, de megfordult [[Selmecbánya|Selmecbányán]], hogy bányászatot tanuljon, és [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia|Magyaróváron]] is, ahol a mezőgazdálkodásra akarta magát szentelni. A bölcseletet és a teológiát [[Sopron]]ban (1839–42) hallgatta, ahol a magyar társaság 50 éves jubileumán ([[1841]]. [[június 10.]]), mint a társaság titkára, s közlönyének, a ''Szünórák''nak szerkesztője, saját költeményét szavalta, amely megjelent az akkori pozsonyi ''Hírnök''ben. A jogi pályát Debrecenben (1842–43) végezte; a két utóbbi helyen [[Petőfi Sándor|Petőfivel]] szoros baráti viszonyba került. Debrecenben írta első humorisztikus [[zsánerkép]]ét az ''Életképek''be (1844. Egy estve a debreczeni színházban, Kaján Ábel álnév alatt), amely friss humorával feltűnést keltett.
==Pályafutása==
Foglalkozott más népek irodalmával is, és [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] véleménye szerint a magyar közélet és irodalom benyomásai közé némi európai szellemet vegyített.
[[1844]] augusztusának végén Pestre
Amikor Csengery Antal [[1845]] júliusában átvette a [[Pesti Hírlap]] szerkesztését, őt vette maga mellé tárcaírónak. E lapba a fővárosi újdonságokat írta jegy alatt. Élénk humoros szelleme csakhamar meghódította a közönséget. 1846 közepén tagja volt az ifjú írói nemzedék ''Tízek Társaságának'', amely együttesen akart egy közlönyt megindítani és abba kizárólagosan dolgozni; a társaság azonban még azon év végén fölbomlott. 1846 őszétől [[1847]] júliusáig Petőfivel együtt lakott és közösen [[olasz nyelv|olasz]] leckéket vettek.
| |||