„Jancsó Elemér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)| |
||
3. sor:
Középiskolai tanulmányait a kolozsvári [[Református kollégium (Kolozsvár)|Református Kollégiumban]] végezte, ezt követően az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti tudományegyetem magyar és francia szakos hallgatója volt. A doktori cím megszerzése után két évig a párizsi [[Sorbonne]]-on tanult. 1942-ig egykori iskolájának tanáraként dolgozott, utána az 1942–1945 között az [[Erdélyi Tudományos Intézet]] munkatársa, majd 1945-től a Bolyai Tudományegyetem, illetve az egyesítés után haláláig a [[Babeş–Bolyai Tudományegyetem]] magyar irodalmi tanszékének vezető professzora volt.
Munkatársa volt az ''[[Ifjú Erdély]]'', ''[[Erdélyi Irodalmi Szemle]]'', ''[[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]]'', ''[[Pásztortűz]]'', ''[[Független Újság]]'' és a ''[[Korunk]]'' című folyóiratoknak, napilapoknak. 1939-ben az ő szerksztésében indult el az [[Erdélyi Ritkaságok]] című sorozat, amelyben az erdélyi történelem és művelődéstörténet szempontjából figyelemre méltó kéziratok jelentek meg. Cikkei jelentek meg a fentieken kívül a ''[[Székely Szó]]'', ''[[Keresztény Magvető]]'', ''[[Igaz Szó]]'', ''[[Nyelv- és Irodalotudományi Közlemények]]'', ''[[Széphalom (folyóirat)|Széphalom]]'' és a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' hasábjain is. Kéziratban maradt a kolozsvári színházról írt monográfiája.
Irodalomtörténészi munkássága elsősorban a [[felvilágosodás]] és a [[reformkor]] árgykörében mozgott, tanulmányainak tárgya többek között [[Aranka György (író)|Aranka György]], [[Batsányi János]], [[Barcsay Ábrahám]], [[Bod Péter]], [[Döbrentei Gábor]], [[Gyarmathi Sámuel]], [[Jósika Miklós]] volt.
| |||