„Nagylak (Románia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: id:Nădlac |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
25. sor:
{{más|Nagylak}}
'''Nagylak''' ([[román nyelv|románul]] ''Nădlac'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Nadlak'')
== Fekvése ==
33. sor:
== Története ==
A település alapítója a Monoszló nembeli Gergely a [[13. század]] közepén. A várat a tatárok [[1241]]-ben 7 napi ostrommal vették be, védőit legyilkolták. [[1334]]-ben már egyházas hely volt, majd uradalmi központ lett. [[1464]]-ben szerb telepesek érkeztek ide. A [[15. század]] végén a [[Jaksics család]] kastély épített itt, melyet később palánkkal és vizesárokkal erősítettek meg. [[1514]]. [[május 27.|május 27-én]] [[Dózsa György]] serege váratlanul rajtaütött az [[Apátfalva|apátfalvi]] győzelmet ünneplő nemeseken és a kastélyt felgyújtotta, másnap itt húzatta karóba Csáky Miklós csanádi püspököt, a nemesi sereg vezérét. [[1518]]-ban a birtokos Jaksicsok téglából építették fel a várat. [[1550]]-ben Kászim budai pasa foglalta el, de Losonczy István még az
évben visszafoglalta és felgyújtotta. [[1552]]-ben [[Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] serege foglalta el, majd a török és novemberben ismét magyar kézre került. [[1553]] júniusában ismét a töröké lett, de [[1594]]-ben [[Báthory Zsigmond]] serege visszafoglalta. [[1598]]-ban ismét a török foglalta el és [[1616]] körül lerombolta. [[1699]]-ben a [[karlócai béke]] szabadította fel a török uralom alól. A várnak kevés alapfalmaradványa maradt, a többit a Maros elmosta. [[1774]]-ben még a régi templom és a vár falai is jól látszottak.
[[1739]]-ben a szerbek kivándoroltak, helyükre szlovák telepesek érkeztek. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Csanád vármegye]] [[Nagylaki járásához]] tartozott. A települést a trianoni béke kettévágta, keleti része Romániához került [[1920]]-ban.
== Lakosság ==
[[1910]]-ben 14 043 lakosából 7651 szlovák (54,48%), 4330 román (30,83), 1439 magyar (10,24%), 251 szerb (1,78%), 150 német (1,06%) és 106 ruszin (0,75) volt.
[[2002]]-ben 8144 lakosából 3844 [[Szlovákok|szlovák]] (47,20%), 3696 [[Románok|román]] (45,38%), 264 [[Magyarok|magyar]] (3,24%), 218 [[cigány]] (2,67%) és 30 [[németek|német]] (0,36%).
== Testvértelepülések ==
* {{zászló|Szlovákia}} [[Gidrafa]], [[Szlovákia]]
| |||