„Amoriták” változatai közötti eltérés

a (→‎Történetük: linkjav)
A korai [[bronzkor]] alatt az amurrúknak ([[Kr. e. 3200]] - [[Kr. e. 2000|2000]].) fejlett városállamaik voltak – mint [[Ebla]], [[Karkemis]] és [[Jamhad]] (központja a mai [[Aleppó]]). A városokat erős falak védték a támadásoktól, míg az épületek az építészet magas színvonaláról tanúskodnak. Az amorita városállamok kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat létesítettek dél és kelet mezopotámiai városállamokkal. Ezekre a kapcsolatokra bizonyíték, hogy a fejlett amorita művészet és építészet hatott a Mezopotámiaira, ők viszont az [[ékírás]]t importálták Dél-Mezopotámiából. A későbbiekben az amorita városállamok kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek [[Kánaán]]nal és [[Egyiptom]]mal is.
 
Aztán [[Kr. e. 2300]]-ban számos városállam pusztult el Szíriában, beleértve Eblát is, valószínűleg egy hadjárat során, amelyet a dél mezopotámiai Akkád királyság indított a leigázásukra. Talán klimatikus okai is lehettek, hogy ekkoriban a korábbi letelepedett földművelő életmód rovására előretört az állattenyésztő nomadizmus és az amurrúk a korábbi nyugati városi központokból keletebbre húzódtak. [[Kr. e. 2000]]-től már komoly veszélyt jelentettek Mezopotámia városállamaira. De nemcsak fenyegették, hanem fokozatosan meg is telepedtek a két folyó közt, és számos királyságot alapítottak, az első jelentőset [[Larsza|Larszában]], vagy [[I. Samsi-Adad asszír király|I. Samsi-Adad]] az első, rövid életű [[Asszír Birodalom|asszír birodalmat]]. Leghíresebb királyságuk [[Babilon]] volt, leghíresebb királyuk [[Hammurápi babiloni király|Hammurapi]] ([[Kr. e. 1792]] - [[Kr. e. 1750|1750]]), az [[Óbabiloni Birodalom]] alapítója.
 
A [[Kr. e. 2. évezred]]ben a Szíriában maradt amorita népesség eltűnt, beolvadt az újabb sémi hullámok népeibe.