„Buza László” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Pályája: Erdélyi Tudományos Intézet
13. sor:
Részt vett abban a tudósokból, közéleti vezető személyiségekből álló testületben, amely 1945 decemberében [[Márton Áron]] püspök vezetésével memorandumot dolgozott ki és azt eljuttatta a nagyhatalmak 1946. május 7-én béketárgyalásokra összeülő képviselőihez. E tervezet [[Erdély]] határainak az etnikai összetételt alapul vevő kialakításáról szólt.<ref>Úgy határoztak, hogy a béketárgyalások alkalmával az erdélyiek ügyének képviseletére dr. [[Teleki Géza (geográfus)|Teleki Géza]], magyarországi egyetemi tanárt kérik fel. A memorandumot Erdély magyarságának óriási többségét képviselő öt intézmény vezetője írta alá. Az aláírók: [[Márton Áron]], Erdély római katolikus püspöke, [[Vásárhelyi János]], Erdély református püspöke, Dr. [[Szász Pál]], az Erdélyi Gazdasági Egyesület elnöke, [[Korparich Ede]], a Romániai Magyar Fogyasztási Szövetkezetek elnöke, [[Lakatos István]], a Romániai Magyar Hitel- és Gazdasági Szövetkezetek elnöke. [http://www.geocities.com/hfkhunsor/hunsor/erdmagyarok18utan.htm Az erdélyi magyarok politikai helyzete 1918 után Hunsor összeállítás, december 29-én 2000.]<!--Ne vedd ki a nem működő geocities linket! A későbbiekben javítani fogjuk, de ahhoz itt kell lennie! 2010. jan. 19.--></ref>
 
A román állam 1945 nyarán Kolozsváron új magyar egyetemet szervezett, amely 1959-ig tartotta meg önállóságát. Buza László magyar állampolgársága miatt az 1945. december 11-étől immár [[Bolyai János]] nevét viselő tudományegyetem vezetéséből kikerült, tanított, és mint korábban, sokat publikált az egyetemmel együttműködő, (1940-1950-ig fennállott, s 1945-ben az egyetemhez csatolt) [[Erdélyi Tudományos Intézet]] (ETI) és az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] (EME) kiadványaiban. A [[Babeş–Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Tudományegyetem]] 1946-1947-ben elindított Szabadegyetemén is tartott előadásokat. 1947-1949 között a magyar állampolgárságú professzoroknak el kellett hagyniuk [[Kolozsvár]]t, mert szerződésüket a román minisztérium nem hosszabbította meg. Buza László Szegedre visszatérve, 1948-1966-ig, nyugdíjazásáig a [[Szegedi Tudományegyetem]]en a nemzetközi jog tanszékvezető egyetemi tanára volt. A [[Magyar Jogász Szövetség]]nek 1959–1965 között, az Állami és Jogtudományi Bizottságnak 1960–1964 között töltötte be az elnöki tisztét.
A református egyház Duna-melléki kerületének főgondnoka volt, s a kor elvárásai szerint népfront-tisztségeket is viselt.