„Helyi önkormányzati választások” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
A polgármestereket és [[Budapest főpolgármestere|Budapest főpolgármesterét]] mindenhol az egyéni polgármesterjelöltek közül lehet választani a jelöltek egyikére leadott szavazattal. [[Polgármester]] a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz.
== A
A helyi képviselők választása a település népességszámától függően vegyes választási rendszerben vagy egyéni listás rendszerben történik. Előbbit a [[Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint|10 000 lakos feletti]], utóbbi a legfeljebb 10 000 lakosú településeken alkalmazzák.
=== Vegyes választási rendszer ===
A vegyes választási rendszerben egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon lehet mandátumot szerezni.
Az egyéni választókerületekben egy-egy képviselőt választanak a polgármester-választás szabályaihoz hasonlóan egyszerű többségi rendszerben, részvételi limit nélkül, vagyis a szavazásban résztvevők számától és a szavazatoknak a jelöltek közötti megoszlásától függetlenül az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az egyéni választókerületben a választás csak akkor eredménytelen, ha több jelölt szerez egyenlő számú legtöbb szavazatot (ideértve azt az esetet is, ha egyetlen jelölt sem kap szavazatot), ekkor egyik jelöltet sem választják meg, és időközi választást kell tartani. A választás megtartásának nem akadálya, ha a választókerületben csak egyetlen jelölt indul.
A település egyéni választókerületekre felosztása a helyi választási iroda vezetőjének (vagyis a [[jegyző]]nek) a hatásköre. A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítően azonos legyen és figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is. Az arányosság szempontját a törvény azzal védi, hogy megsértése esetén a területi választási iroda vezetőjéhez (vagyis a megyei vagy fővárosi [[főjegyző]]höz) lehet fordulni, aki helybenhagyja vagy megváltoztatja a helyi döntést. Különös módon e döntésekkel szemben bírói útnak nincs helye és az arányosságon kívüli további elveket a jog egyáltalán nem védi, így az önkormányzati választás e fontos eljárási eleme kizárólag az önkormányzatok által kinevezett tésztviselők (jegyzők, főjegyzők) kezében van.
*25 000 lakosig 8 egyéni és 3 listás ▼
*50 000 lakosig 10 egyéni és 4 listás ▼
*75 000 lakosig 12 egyéni és 5 listás▼
*100 000 lakosig 14 egyéni és 6 listás mandátumot kapnak.▼
*Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az [[egyéni választókerület]]ben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.▼
Kompenzációs listát az a szervezet állíthat, amelyik az egyéni választókerületek több mint felében jelöltet állít. A kompenzáció során azokat a töredékszavazatokat kell számításba venni jelölő szervezetenként, melyeket az egyéni választókerületekben meg nem választott jelöltekre adtak. Kompenzációs mandátumot csak az a szervezet kaphat, melynek jelöltjei az egyéni választókerületekben leadott összes érvényes szavazat legalább 5%-át megkapták. Közös lista esetén a limit 10%, kettőnél több szervezet közös listájának esetén pedig 15%.
A tízezer alatti lélekszámú [[település]]eken a képviselő-testület tagjainak megválasztására az úgynevezett egyéni listás választási módszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy a településen hány képviselő választható, így a választópolgár legfeljebb ennyi képviselőre adhatja le szavazatát. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz. A képviselői mandátumokat a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek kapják meg.▼
A kompenzációs listák között a mandátumok elosztását a törvény a d'Hont-módszer olyan módosított változata szerint írja elő, amely megkönnyíti a kisebb szervezetek első mandátumának megszerzését. Mivel azonban az elosztható mandátumok száma a legtöbb település esetén nagyon kevés (25 ezer lakosig például csupán 3), ezért ez a megoldás erősen aránytalanná teszi a mandátumok elosztását.
A megválasztható képviselők száma vegyes választási rendszer esetén:
▲* 100 000 lakosig 14 fő egyéni választókerületben és 6
▲*
Ennek megfelelően a legnagyobb önkormányzati képviselő-testülete [[Debrecen]] [[megyei jogú város]]nak van, közgyűlésébe 24 főt egyéni választókerületekben, 10 főt pedig kompenzációs listákon választanak, továbbá a közgyűlés tagja a polgármester is, aki elnöke annak.
=== Egyéni listás választás ===
▲A
A megválasztható képviselők száma egyéni listás választási rendszer esetén:
*100 lakosig 2 fő
| |||