„Grigorij Konsztantyinovics Ordzsonikidze” változatai közötti eltérés

Mint más vezető kommunista politikusokkal, vele is az történt, hogy először a körülötte lévőke kezdték el letartóztatgatni: helyetteseit az ipari népbiztosságban és más beosztottait, például [[Pjatakov]]ot. Majd a bátyját tartóztatták le, és ki is végezték. Végül az [[NKVD]] nála is házkutatást tartott. Érezve, hogy szorul körülötte a hurok, felhívta Sztálint, aki azt mondta neki, ő sem tehet semmit az NKVD ellen. Értve ebből, főbelőtte magát ([[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Hruscsov]] jóval későbbi közlése).<ref>Hruscsov 1956-os februári beszéde az SZKP XX. kongreszzusán, angol nyelven: [http://www.ebbemunk.dk/stalin/krushchev5.html]</ref> A hivatalos közlemény szerint szívrohamban halt meg, három nappal Sztálin feleségének halála után, amelyet pedig „hosszú betegség” előzött meg.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/02100/02129/html/1937.htm |title=A Szovjetunió története 1937 |accessdate=2010-02-15 |author=Szabó Miklós | publisher=Magyar Elektronikus Könyvtár}}</ref>

A Szovjetunióban számos várost és gyárat neveztek el róla, és még cirkálót és gőzmozdonytípust is. (Nevét viselte például [[1954]] és [[1990]] között [[Vlagyikavkaz]].) Amikor [[Az SZKP XX. kongresszusa|az SZKP XX. kongresszusán]] [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Hruscsov]] elítélte Sztálin [[személyi kultusz]]át, Berija és közvetve Sztálin számos bűne közt Ordzsonikidze öngyilkosságba hajszolását is felemlegette.<ref>Mihail Heller-Alkeszandr Nyekrics: A Szovjetunió története, Budapest, 2003 ISBN 9633895464Ö</ref>