Wikipédia

„Chyzer Kornél” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a MTA feloldása
infobox és kiegészítések
1. sor:
{{Tudós infobox
'''Chyzer Kornél''',([[Bártfa]], [[1836]]. [[január 4.]] - [[Budapest]], [[1909]]. [[szeptember 21.]]) orvos, zoológus, miniszteri osztálytanácsos, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja, a magyar közegészségügy egyik úttörője.▼
| név = Chyzer Kornél
| kép = ChyzerKornél.jpg
| képméret =
| képaláírás =
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint =
| nemzetiség =
| állampolgárság =
| születés dátuma = [[1836]]. [[január 4.]]
| születés helye ={{Habsburg Birodalom}}, [[Bártfa]],
| halál dátuma = [[1909]]. [[szeptember 21.]]
| halál helye =[[Fájl:Flag of Austria-Hungary 1869-1918.svg|20px]], [[Osztrák–Magyar Monarchia]], [[Budapest]]
| házastárs =
| gyermekei =
| lakhely =
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény =
| más intézmény =
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület =[[balneológia]], [[orvostudomány]], [[zoológia]],
| kutatási terület =
| tudományos fokozat =
| mérnöki ág =
| aktivitási típus =
| szakintézeti tagság =
| felsőoktatási munkahely1 =
| felsőoktatási beosztás1 =
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
| kutatóintézeti munkahely =
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek =
| jelentős munkái =
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések =
| akadémiai tagság =
| hatással volt =
| hatással voltak rá =
| honlap =
}}
▲'''Chyzer Kornél''', ([[Bártfa]], [[1836]]. [[január 4.]] - [[Budapest]], [[1909]]. [[szeptember 21.]]) orvos, balneológus, zoológus, miniszteri osztálytanácsos, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja, a magyar közegészségügy egyik úttörője.
 
Szerteágazó munkásságot folytatott, hiszen foglalkozott [[filoxéria|filoxérakutatással]], [[rovarok|rovartannal]], a [[Magyarország halfajainak listája|magyarországi édesvízi halakkal]], azonban [[balneológia]]i és népegészségügyi tárgyú munkái a legjelentősebbek.
==Életpályája==▼
Az orvosi egyetemet 1857-ben Pesten kitűnő eredménnyel végezte el. 1858-ban állami [[ösztöndíj]]jal Bécsbe küldték, hogy az élettanban és állattanban magát kiképezze. 1860-ban a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] állattani osztályán őrsegéd lett, ugyanakkor a pesti Városi Főreáltanoda helyettes természetrajz tanáraként is működött. 1861-ben Bártfa városi és fürdő-főorvosául választotta meg; e minőségben 1869-ig működött. Ekkor [[Zemplén vármegye]] tiszti főorvosa lett és [[Sátoraljaújhely]]re költözött. A kormány [[miniszteri biztos]]aként érdmeket szerzett az 1872-73. évi [[Zemplén vármegye]]i [[kolera]]-járvány leküzdésében. Az 1874-ben gróf [[Szapáry]] belügyminiszter elnöklete alatt e tárgyban összeült tanácskozás őt bizta meg a koleráról szóló népszerű utasítás megírásával. [[1892]]. év végén a belügyi m. kir. minisztériumba a közegészségügy vezetésével megbízott miniszteri osztálytanácsosnak nevezték ki, mely állásában halálig sokat tett a hazai közegészségügy fejlesztése terén. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] már 25 éves korában levelező tagjául választotta; rendkívüli tagja lett a közegészségi tanácsnak is, mindjárt annak megalakításakor. Jelentős része volt Chyzernek a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek újjászervezésében is, s az üléseknek egy alkalommal titkára, majd alelnöke is volt. A hazai fürdők ismertetése, népszerűsítése körül régi időtől fogva mindig buzgón munkálkodott. Az 1885. évi országos kiállítás egészségügyi bizottsága őt bízta meg a hazai fürdők ismertetésével. Az ugyanez alkalommal rendezett országos orvosi kongresszus őt bizta meg, hogy referáló előadást tartson a közegészségügyi szolgálatról a községekben. Előadásában kimutatta a [[körorvos]]i intézménynek az 1876. évi törvény alapján való teljes tarthatatlanságát. 1868-ban dr. [[Orzovenszky Károly]] és dr. [[Felletár Emil]] társaságában [[Fürdői Lapok]] cím alatt [[balneológia]]i folyóiratot indított, egyúttal részt vett az [[Országos Balneologiai Egyesület]] megalapításában. Utazásairól, amelyek Spanyolországot kivéve Európa minden országára kiterjedtek, beszámolt, kivéve a keletit, melyet az agg [[Szemere Miklós]] társaságában tett meg. Az Északon, Nyugaton és az Utirajzok a berlini higiéniai kiállításról és több külföldi fürdőből sok érdekes néprajzi adatot tartalmaznak. Emberbaráti működésének volt köszönhető az általa alakított Zemplén vármegyei orvos-gyógyszerészi segélyező egyesület.
 
▲== Életpályája ==
==Főbb művei==▼
Az orvosi egyetemet 1857-ben Pesten kitűnő eredménnyel végezte el. 1858-ban állami [[ösztöndíj]]jal Bécsbe küldték, hogy az élettanban és állattanban magát kiképezze. 1860-ban a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] állattani osztályán őrsegéd lett, ugyanakkor a pesti Városi Főreáltanoda helyettes természetrajz tanáraként is működött. 1861-ben Bártfa városi és fürdő-főorvosául választotta meg, e minőségben 1869-ig működött. Ekkor [[Zemplén vármegye]] tiszti főorvosa lett és [[Sátoraljaújhely]]re költözött.<ref name="MNL">{{MNL|5|[http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC02469/02505.htm]|366}}</ref><ref name="úttörő">{{cite web
|url=http://www.akademiai.com/content/k12871482825306m/ |title=A magyar közegészségügy úttörői. Chyzer Kornél (1836–1909) |publisher=Akadémiai Kiadó |accessdate=2010-10-02 }}</ref>
 
A kormány [[miniszteri biztos]]aként érdemeket szerzett az 1872-73. évi [[Zemplén vármegye]]i [[kolera]]-járvány leküzdésében. Az 1874-ben gróf [[Szapáry Gyula]] belügyminiszter elnöklete alatt e tárgyban összeült tanácskozás őt bízta meg a koleráról szóló népszerű utasítás megírásával. [[1892]]. év végén a belügyi magyar királyi minisztériumba a közegészségügy vezetésével megbízott miniszteri osztálytanácsosnak nevezték ki, mely állásában halálig sokat tett a hazai közegészségügy fejlesztése terén.<ref name="MNL"/><ref name="úttörő"/>
 
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] már 25 éves korában levelező tagjául választotta; rendkívüli tagja lett a közegészségi tanácsnak is, mindjárt annak megalakításakor. Jelentős része volt Chyzernek a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek újjászervezésében is, s az üléseknek egy alkalommal titkára, majd alelnöke is volt. A hazai fürdők ismertetése, népszerűsítése körül régi időtől fogva mindig buzgón munkálkodott. Az 1885. évi országos kiállítás egészségügyi bizottsága őt bízta meg a hazai fürdők ismertetésével. Az ugyanez alkalommal rendezett országos orvosi kongresszus őt bízta meg, hogy referáló előadást tartson a közegészségügyi szolgálatról a községekben. Előadásában kimutatta a [[körorvos]]i intézménynek az 1876. évi törvény alapján való teljes tarthatatlanságát.<ref name="MNL"/><ref name="úttörő"/>
 
1868-ban dr. [[Orzovenszky Károly]] és dr. [[Felletár Emil]] társaságában [[Fürdői Lapok]] cím alatt [[balneológia]]i folyóiratot indított, egyúttal részt vett az [[Országos Balneologiai Egyesület]] megalapításában. Utazásairól, amelyek [[Spanyolország]]ot kivéve [[Európa]] minden országára kiterjedtek, beszámolt, kivéve a keletit, melyet az agg [[Szemere Miklós]] társaságában tett meg. Az Északon, Nyugaton és az Útirajzok a berlini higiéniai kiállításról és több külföldi fürdőből sok érdekes néprajzi adatot tartalmaznak. Emberbaráti működésének volt köszönhető az általa alakított [[Zemplén vármegye]]i orvos-gyógyszerészi segélyező egyesület.<ref name="MNL"/>
 
▲== Főbb művei ==
* A pesti levéllábú héjjanczokról (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1861);
* ZemplénmegyeZemplén megye közegészségügyi viszonyai, (1871);
* Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei (1885, németül és franciául is);
* Araneae Hungariae I. kötete (1892, latinul, MTA kiadása);
* Összeállította Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteményét (1. - 3. 1894 - 1905; 4. Kampis Jánossal, 1912)
==Források==▼
* A Pallas nagy lexikona
*{{MNL|5|366}}
 
== Lásd még ==
* [[A Magyar akadémikusokTudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)]]
 
▲== Források ==
{{források}}
 
== Külső hivatkozáshivatkozások ==
* {{cite web
* [http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0106/15.htm Dr. Jobst Ágnes: A magyar fürdőprogram felkarolása]▼
|url=http://www.semmelweis.museum.hu/muzeum/kiallitasok/gyogyitas/index13.html
|title="KÉPEK A GYÓGYÍTÁS MÚLTJÁBÓL" FÜRDŐÜGY A RÉGI MAGYARORSZÁGON
|publisher=semmelweis.museum.hu
|accessdate=2010-10-02
}}
* {{cite web
|url=http://www.kfki.hu/physics/historia/localhost/egyen.php?namenev=chyzer&nev5=Chyzer+Korn%E9l
|title= Chyzer Kornél
|publisher=História - Tudósnaptár
|accessdate=2010-10-02
}}
* {{cite web
|url= http://www.kkmk.hu/onszolg/eletrajz/?lap=C
|title= Chyzer Kornél (1836-1909)
|publisher=Kisfaludi Károly Megyei Könyvtár
|work=Életrajzi bibliográfia Természettudósok, műszaki alkotók, orvosok
|accessdate=2010-10-02
}}
* {{cite web
▲*|url= [http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0106/15.htm Dr. Jobst Ágnes: A magyar fürdőprogram felkarolása]
|title=A magyar fürdőprogram felkarolása
|publisher=HISTORIA MEDICA - lam.hu
|author=Jobst Ágnes
|accessdate=2010-10-02
}}
 
[[Kategória:Magyar orvosok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Chyzer_Kornél”