„Közúti vasút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a „Kezdőlapon szerepelt szócikkek” kategória eltávolítva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
Hazánkban a ''közúti vasút'' kifejezés használata legfőképp a korabeli törvénykezési gyakorlattal kapcsolatos. A korabeli másodrendű, de közforgalmú vasutak (azaz olyan vasutak, amelyek személyszállítást is végeztek) ugyanis épülhettek normál vasútként, közúti vasútként, 1880-tól pedig [[HÉV|helyiérdekű vasútként]]. Ezek a kategóriák nem minden esetben egyeztek meg a vasút jellegével: azaz közúti vasút is kiépülhetett zárt pályás vonalszakasszal egy-egy város külterületén, valamint [[HÉV|helyiérdekű vasutak]] is rendelkeztek sokszor városon belüli közúti jellegű vonalszakasszal.
Az első közúti vasutak lóvontatásúak voltak. Magyarországon a a ''Pesti Közúti Vaspálya Társaság'' (PKVT) az egykori [[Pest]], Széna tér (ma: Kálvin tér) és [[Újpest (történelmi település)|Újpest]], Városkapu között [[1866]]. [[július 30.|július 30-án]] nyílt meg. Az utolsó személyforgalmat lebonyolító [[lóvasút]] [[1927]]-ig működött a [[Margit-sziget]]en. Lóvasút üzemelt ezen túl Újpest-Rákospalotán, [[Debrecen]]ben, [[Szeged]]en, [[Gyula (város)|Gyulán]] (itt keskeny nyomközű) és még számos más helyen.
[[Kép:Siemens&Halske-Budapest.png|bélyegkép|jobbra|190px|A Siemens&Halske cég kocsiszínje az [[1890-es évek]]ben, mely egyszerre szolgált a villamosok és a gőzvasút kiszolgálására. Ez a jelenlegi Baross-kocsiszín.]]
| |||