„Donatello” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
17. sor:
A [[15. század]] legjelentősebb [[szobrászművész|szobrásza]], bár sok különböző művészeti irányban képviseltette magát. Elsősorban Firenzében alkotott a [[Medici]]-család szolgálatában. Alkotásaival nagy szerepet játszott a perspektívikus ábrázolás elterjedésében, valamint a szobrászat önálló - nem épülethez kötött - megvalósításában.
 
== Élete ==
[[FileFájl:Cinque maestri del rinascimento fiorentino, XVI sec, donatello.JPG|bélyegkép|balra|Donatello arcképe Paolo Uccello által (c. 1450)]]
Donatello születési évét nem tudjuk határozottan. A saját hivatalos bevallásai hol az 1382., hol az 1386. vagy 1387. évre teszik. A hagyomány az [[1386]]. évet fogadta el és [[1886]] óta, a mikor szülővárosában nagy ünnepségekkel űlték meg születésének ötszázados évfordulóját, a köztudatba ez az évszám ment át. Donato volt a keresztneve de kis termete miatt Donatellónak nevezték el. Az atyja iparos volt, Nicoló di Betto di Bardo, Firenze virágzó posztókereskedésének és iparának egyik ágával, vagyis a posztók kikészítésével foglalkozott. Gyapjúkereskedőként jómódúnak számított. Az ifjú Donatello a Martelli-család házában, kezdetben aranyművesnek [[Lorenzo Ghiberti]] keze alatt, atyjának, Cione di Ser Buonaccorsónak a műhelyében tanult. Tanulmányai befejeztével [[Róma|Rómában]] nyitott [[Filippo Brunelleschi]]-vel közösen egy aranyműves műhelyt, és munkájukkal hamarosan elismertté váltak.
Donatellónak első éveiről [[Giorgio Vasari|Vasari]], az olasz művészek híres életírója, beszéli, hogy "gyermekkorától fogva Ruberto Martelli házában nevelték és mind jó viselete, mind pedig szorgalma és törekvése miatt az egész nemes család megszerette".<ref>A személyt illetőleg téved [[Giorgio Vasari|Vasari]], amennyiben Ruberto 22 évvel fiatalabb volt Donatellónál, de valószínű, hogy a családdal tényleg összeköttetésben volt és attól atyja halála után jótéteményekben részesült. Donatello még férfikorban is szívélyes viszonyban van a Martelliekkel. Éber László: Donatello 3.p.</ref>
Mint a reneszánsz korának annyi más művésze, Donatello is valamely ötvösműhelyben nyerte első kiképzését a művészi iparnak ez az ága ebben az időben virágzásának magas fokán állt [[Toszkána|Toszkáná]]ban. A legnagyobb építészeknek, szobrászoknak, festőknek pályája innen indult ki.
 
Az életrajzírók szerint [[1402]] és [[1404]] között Brunelleschi barátjával Rómába utazott, hogy az antik romokat tanulmányozzák. Rómából hazatérve [[1404]]-ben azon munkások között találjuk, kik Ghibertinek a [[Santa Maria del Fiore]] keresztelő-templom kapujára készülő domborművek technikai kivitelében segítségére voltak. Itt munkája rövid ideig tartott. Donatello, a Ghiberti szolgálatában töltött rövid idő után, otthagyja a mintázást, az ötvösség gyakorlatát. Húszéves korában mint kőfaragó a firenzei székesegyház szolgálatába áll, vésőt fog és első önálló műveit, melyeket ismerünk, márványból faragja ki. Nem követi tovább Ghiberti nyomdokait. Ő lesz a mestere nemsokára azoknak, akik a közös munkában idősebb, tapasztaltabb, gyakorlatias társai voltak, mint például [[Nanni di Banco]].
 
== Munkássága ==
Donatello szobrászata a főpillére a [[reneszánsz]] ábrázoló művészetnek. Az újjászületés nélküle is bekövetkezett volna, de nem folyt volna le így és nem lett volna biztos alapja a mester működése nélkül. Donatello fokozatosan, lépésről lépésre tanulja meg a természet megfigyelése alapján álló, reális ábrázoló módot. Az akt-ábrázolásának sem rohan neki a test ismerete nélkül. Művészetének lényege a valóság minél hívebb, kifejezőbb megközelítése, az emberi test szerves fölépítése és az öltözék anyagszerű ábrázolása. Ha át is vesz egy-egy [[klasszikus]] motívumot, jelentőségét a maga valóságszemléletével ellenőrzi, és teljesen összhangba hozza stílusával. Nem az antik művészeten keresztül kereste Donatello a természetességet, hanem közvetlenül a való élet megfigyelése által. És ezen az úton olyan következetesen haladt előre, hogy pályája végén szinte teljesen megfeledkezik a szépségről, a dekoratív értékek jelentőségéről.
 
Működése négy fejlődési korszakra osztható. Az első korszak alatt, mely [[1406]]-tól [[1432]]-ig terjed, Donatello szinte kizárólag márvánnyal dolgozik. Ez az idő fejlődésének legnevezetesebb korszaka, ekkor bontakozik ki a gótikából, ekkor oldja meg legelőször művészetének sajátos problémáit. A második korszak [[Padova|Páduai]] tartózkodásának megkezdéséig, [[1443]]-ig terjed. Ez idő alatt Donatello leginkább a klasszikus művészet, a [[Róma|Rómában]] látottak hatása alatt állott. A harmadik korszak kerek tíz éve ([[1443]]-[[1453]]) a Páduai működése. Ekkor már teljesen birtokában van az ábrázolás anyagszerűségének. A negyedik korszak Firenzéből való hazatérésétől haláláig [[1466]]-ig tart. Ez a végletes [[realizmus]] ideje. Életének külső körülményei nem mozgalmasak. [[Croce di Lucca (Nápoly)|Lucca]] ostromát leszámítva, ahol mint hadimérnök, [[1430]]-ban vett részt, nyugalmasan telnek napjai. Nem kereste a politikát, életének igazi eseményei művészi élményei, alkotásai voltak.
 
== Alkotásai ==
[[Kép:Donatello, david (marmo) 01.JPG|bélyegkép|jobb|200px|márvány ''Dávid'' 1409]]
[[Kép:Donatello Madonna Pazzi.jpg|bélyegkép|jobb|200px|''Pazzi-madonna'']]
36. sor:
[[Fájl:Antipope John XXIII tomb 001.JPG|bélyegkép|jobb|200px|[[XXIII. János (ellenpápa)]] síremléke [[Firenze]] S. Giovanni keresztelő kápolna]]
 
=== Kezdetek ===
* '''Fiatal próféta''', [[1406]]-08, márvány, Firenze, székesegyház. Húszéves korában mint kőfaragó lép a dóm építésvezetőségének, az Operának szolgálatába és e templom számára készíti 1406-08-ig első két ismert művét, a Porta della Mandorla fiáléi<ref>fiatorony (gör.) kisméretű, négy- vagy nyolcszögletű toronytestből és piramistetőből álló díszítőforma. A gótikus építészet korai szakaszában egyszerűbb formában a fiatorony támpilléreket díszítette és statikai leterhelését szolgálta</ref> csúcsán lévő két próféta-szobrot. A másik az első Dávid szobra.
* '''Dávid''', [[1408]]-09, márvány, [[Firenze]], [[Museo Nazionale]]. Az 1409-ben befejezett koszorúsfejű Dávidja a Fiatal próféta tovább fejlődése. A büszke hőst tette elkövetése után ábrázolja, meztelen lába előtt Góliát fejével.
53. sor:
|}
 
=== Kibontakozás ===
* '''Baldassare Cossa síremléke''', 1425-27, bronz, Firenze, Battistero. Az első nagy mű, amelyet Donatello társával együtt alkotott. Michelozzo sokat és gyorsan tanult tíz évvel idősebb mesterétől. Donatello – valószínűleg a bronzöntésben való járatlansága miatt – 1425-ben Ghiberti segédjét Michelozzót veszi maga mellé társul és vele készíti [[XXIII. János (ellenpápa)|Baldassare Cossának]] a firenzei Battisteroban lévő síremlékét, aki egy ideig [[XXIII. János (ellenpápa)]] néven pápa volt, de a [[Konstanzi zsinat]] lemondatta. Máig vitás, kitől származik az 1425-27-ben fölállított síremlék építészeti rajza. Bár elhelyezése a gránit oszlopok között a gótikus magasba törést, a részek egymás fölé helyezését írja elő, sőt az alkotás szelleme is, - alul az egyházi erényekkel, - a középkorra vall, mégis a formák klasszikus jellege a reneszánsz győzelme.<ref>A szobrászati részből csak csak az elhunytnak halotti ágyon fekvő, arccal kifelé forduló, realizmussal mintázott alakja és alatta a szarkofág két meztelen puttója Donatello munkája.</ref>
* '''Mária mennybevitele''', 1420-28, márvány dombormű, [[Nápoly]], San Angelo<ref>A [[Masaccio|Brancacci kápolna]]-síremléken csak a szarkofág domborműve, Mária mennybevitele Donatello alkotása. A lapos-reliefen, felhők között, széken ülve ábrázolta Máriát, körülötte angyalok, akik halként úsznak a levegőtengerben.</ref> Donatello és Michelozzo Pisában faragták a síremlék darabjait és innen küldték ezeket Nápolyba.
67. sor:
* '''Vitatkozó szentek''', 1440-43, agyag, Firenze, San Lorenzo
 
=== Padovai évek ===
* '''A San Lorenzo régi sekrestyéjének egyik bronzkapuja''', 1440-43 között
* '''A Páduai Szent Antal-templom''' ([[Santo]]) '''feszülete''', 1444, bronz
* '''Mária a Páduai Santo főoltárán''', bronz, 1446-48
* '''A Páduai Santo főoltára''', bronz és márvány<ref>helyreállítva 1895</ref> 1446-1450.Legnagyobb arányú oltárműve. Megrendelő az "opera" volt, így hívták Itália-szerte a nagy templomok építésére, karbantartására és díszítésére létrehozott intézményeket. Donatello a toszkán nagymester egy évtizedet töltött Padovában, ott munkálkodó műhelye élén személyesen vitte északra a stílus korszakalkotó újdonságait. Iskolát teremtő tevékenységével korszakalkotó ujdonsággal hatott a firenzétől távol dolgozó szobrászok tevékenységére.
 
[[Kép:Le Festin d'Hérode Donatello Lille 13018.jpg|bélyegkép|jobb|200px|Salome tánca [[relief]] <ref>A relief más szóval [[dombormű]] 1443 mint önálló műfaj is megjelent az egyházi, sőt világi enteriőrök falain, [[bronz]]ban és márványban egyaránt. Iskolát csinált Észak-Olaszországban. Maga a mester faragta a páduai Szent Antal domborműveinek stílusában (jelenleg a Lille-i múzeumban lévő) merész rövidülésekkel teli, Salome táncát ábrázoló márványdomborművet.</ref>]]
 
=== Utolsó évek ===
* '''Salome tánca''', márvány, [[1448]] körül, márvány, [[Lille]], Musée Wicar
* '''Niccolo D’Uzzano mellszobra''', agyag, festve, 1442 körül, Firenze, Museo Nazionale
84. sor:
* '''Krisztus siratása''', [[1461]]-65, bronz dombormű, Firenze, San Lorenzo
 
== Irodalom ==
* Chastel: Itália művészete, Budapest, 1973
 
== Források ==
* Éber László: Donatello, Budapest 1903 Lampert Róbert (Wodianer F. és Fiai)
* Ybl Ervin: Donatello, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1957
* Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete 1982 ISBN 963-13-1286-0
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Lásd még ==
{{Commons|Donatello}}
* [[Firenzei dóm]]
* [[Padova]]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.wga.hu/html/d/donatell/2_mature/cantoria/cantori0.html Web Gallery of Art]
* [http://brunelleschi.imss.fi.it/itinerari/luogo/DuomoSantaMariaFiore.html Brunelleschi Olasz]
109. sor:
* ''[[Dávid szobor (Donatello)|Dávid szobor]]'' (1425–1430 között) - Bargello Nemzeti Múzeum, Firenze
* ''[[Gattamelata zsoldosvezér lovas szobra]]'' (1445–1450) [[Padua]]
* ''[[Mária Magdolna]]'' (1455 körül) - Firenze
* ''[[Judith és a halott Holofernes]]'' (1455-1460) - [[Palazzo Vecchio]], Firenze-->
 
119. sor:
 
{{Link FA|ca}}
 
[[en:Donatello]]
[[af:Donatello]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Donatello