„Égi egyenlítő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a alapsíkja
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
Az égi egyenlítő ('''ekvátor''') a [[Föld]] [[egyenlítő|egyenlítősíkjának]]síkjának az [[ég|éggömbbel]]gömbbel alkotott metszésvonala. Merőleges a világtengelyre, és ~ 23.5 ° -kal hajlik el az [[ekliptika|ekliptikától]] (a [[Nap]] [[pálya (csillagászat)|pályájától]]).
 
[[Fájl: AxialTiltObliquity.png|bélyeg|jobbra|280px|A Föld [[forgástengely]]ének elhajlása következtében az egyenlítő és az ekliptika mintegy 23,5°-os [[szög]]et zár be egymással]]
 
Az égi egyenlítő az alapsíkja az [[Ekvatoriális koordináta-rendszerek|I. és a II. ekvatoriális koordináta-rendszernek]], és az alábbi [[csillagkép]]eken halad át:
 
* [[Cet csillagkép]]
* [[Bika csillagkép]]
* [[Eridánusz csillagkép]]
22. sor:
* [[Halak csillagkép]]
 
== A precesszió hatása ==
Az égi egyenlítő és az általa érintett csillagképek kapcsolatáról az alábbi érdekességet lehet megemlíteni.
 
Amint a csillagképek cikkben olvasható, ezen égi objektumok az éggömbhöz rögzítettek, míg az égi egyenlítő a [[precesszió]] következtében lassan elmozdul, így az, hogy az ekvátor mely csillagképeken halad át, időben változik. A konstellációk határvonalának kijelölésekor az 1875-ös [[epocha|epochát]] használták: eszerint a Kis Kutya déli és az Eridánusz északi határa az akkori égi egyenlítőre esett. A precesszió hatása e két csillagképnél egyformán jelentkezik: 1875 előtt az égi egyenlítő nem érintette őket, azóta viszont egyre jobban tolódik el a konstellációk belseje felé.
 
== Források ==
* {{marik}}
* Csaba György: Csillagjóslás, legenda és valóság, Minerva, [[1986]] ISBN 963 223 415 4