„II. Frigyes Ágost szász király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Szászország királya: többi Címke: HTML-sortörés |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
[[
::''Ez a szócikk Szászország harmadik királyáról szól. [[III. Ágost lengyel király|II. Frigyes Ágost szász választófejedelmet (1696–1763) lásd itt]].''
'''Frigyes Ágost Albert szász királyi herceg''', teljes nevén ''Frigyes Ágost Albert Mária Kelemen József Vince Alajos Nepomuk János Miklós Ráfael Péter Xavér Ferenc Félix,'' {{de}} ''Friedrich August Albert Maria Clemens Joseph Vincenz Aloys Nepomuk Johann Baptista Nikolaus Raphael Peter Xaver Franz de Paula Venantius Felix von Sachsen,'' ([[Pillnitz]], [[1797]]. [[május 18.]] – [[Brennbichl]], [[Tirol]], [[1854]]. [[augusztus 9.]]); a [[Wettin-ház]] Albert-ágából származó szász herceg, 1806-tól szász királyi herceg, 1830-tól a Szász Királyság kijelölt trónörököse ''(Kronprinz)'' és társuralkodója ''(Prinz-Mitregent),'' 1836–1854 között '''II. Frigyes Ágost''' néven [[szászország uralkodóinak listája|Szászország harmadik királya]].
6. sor:
=== Származása ===
[[Fájl:Flag of Electoral Saxony.svg|balra|70px]]
[[
Frigyes Ágost herceg [[1801]]-ban született a a [[Szász Választófejedelemség]]ben, a [[Drezda]] mellett lévő [[pillnitz]]i kastélyban.
Édesapja a [[Wettin-ház]] Albert-ágából ból való [[Miksa szász királyi herceg|Miksa szász trónörökös herceg]] (1759–1838) volt, [[I. Frigyes Ágost szász király|III. Frigyes Ágost választófejedelem]] öccse, 1806–1830 között a királyság kijelölt trónörököse, [[Frigyes Keresztély szász választófejedelem]]nek (1722–1763), Szászország korábbi régensének és a [[Wittelsbach-ház]]ból származó Mária Antónia Walpurgis bajor hercegnőnek (1724–1780) legifjabb, ötödik fia, apai ágon [[III. Ágost lengyel király|III. Ágost lengyel király]] (1696–1763) unokája, anyai ágon [[VII. Károly német-római császár]] (1697–1745) unokája.
24. sor:
* [[Szászországi Mária Jozefa spanyol királyné|Mária Jozefa Amália]] (1803–1829), 1819-től [[VII. Ferdinánd spanyol király]] harmadik felesége.
=== Ifjúsága ===
[[Fájl:Coat of arms of Wettin House Albert Line.png|balra|70px]]
A [[napóleoni háborúk]] során [[1806]]. [[október 14.|október 14-én]] Szászország a [[Háború a 4. koalíció ellen|negyedik koalíció]] tagjaként a [[Auerstädti csata|Jéna-auerstädti csatában]] megsemmisítő vereséget szenvedett [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] csapataitól. [[1806]]. [[december 11.|december 11-én]] Szászország aláírta a [[poseni béke]]szerződést, ennek nyomán [[december 20.|december 20-án]] Napóleon császár az uralkodó [[I. Frigyes Ágost szász király|III. Frigyes Ágost választófejedelmet]] Szászország királyának ismerte el, I. Frigyes Ágost néven. A király öccse, [[Miksa szász királyi herceg|Miksa herceg]] és fiai is szász királyi hercegi rangra emelkedtek.
31. sor:
[[Fájl:Sin título-Color real-01.jpg|thumb|right|125px|[[Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Ferdinanda főhercegnő|Mária Karolina főhercegnő]].]]
=== Első házassága ===
Frigyes Ágost herceg [[1819]]. [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] Bécsben képviselők útján ''(per procurationem),'' majd [[október 7.|október 7-én]] Drezdában személyesen is feleségül vette másodfokú unokanővérét, [[Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Ferdinanda főhercegnő|Mária Karolina Ferdinanda főhercegnő]]t (1801–1832), [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc osztrák császár]] (1768–1835) és [[Bourbon–Szicíliai Mária Terézia magyar királyné|Mária Terézia nápoly–szicíliai királyi hercegnő]] (1772–1807) leányát. A házasság gyermektelen maradt, a fiatal királyné 1832-ben, 31 évesen megbetegedett és elhunyt.
=== Társuralkodó ===
Frigyes Ágost herceget a [[júliusi forradalom|1830. júliusi francia forradalom]] sodorta a trón közelébe. A francia események hatására Szászországban is felkelés tört ki. Szeptember 13-án a konzervatív [[Detlev von Einsiedel]] gróf kormánya lemondott. A liberálisok követelték, hogy 75 éves Antal királytól egy fiatalabb, modernebb gondolkozású herceg vegye át a koronát. [[1830]]. [[szeptember 13.|szeptember 13]]-án Frigyes Ágost apját, a 71 éves Miksa herceget is lemondatták trónöröklési jogáról legidősebb fia javára. Frigyes Ágostot hivatalos trónörökössé ''(Kronprinz)'' és társuralkodó herceggé ''(Prinz-Mitregent)'' nevezték ki, azzal a megbízatással, hogy nagybátyjával, az idős Antal királlyal közösen kormányozva, fokozatosan vegye át az államügyek intézését. A polgári felkeléseket a királyi hadsereg 1831-re erőszakkal elnyomta, de a liberálisok követelésére Antal király [[1831]]. [[szeptember 4.|szeptember 4]]-én új alkotmányt bocsátott ki.
Társuralkodóként a fiatal koronaherceg bizonyította rátermettségét. Társuralkodóként jó politikai és diplomáciai érzékkel gyakorlatilag maga vezette az országot. Megnyerő modora, veleszületett intelligenciája és kötelességtudata révén hamarosan megnyerte magának minisztereit és alattvalóit is. Részt vett az 1832. február 2-án kibocsátott város-igazgatási rendeletet ''(Städteordnung)'' kidolgozásában, amely megadta a városok szabad önkormányzati jogát. 1832. március 17-én fontos [[ediktum]]ot (uralkodói rendeletet) adott ki, amelyben a parasztságot mentesítette a kötelező [[robot (történelmi)|robot]] ''(Frondienst)'' kötelezettsége alól, és felszabadította őket a jobbágyi terhek ''(Erbuntertänigkeit)'' alól.<ref>''[[:de:Erbuntertänigkeit|Erbuntertänigkeit]]:'' a [[Német-római Birodalom]] keleti területein és a keleti német utódkirályságokban (főleg Poroszországban) meghonosodott jobbágyi alávetettségi jogviszony a földesúr és jobbágyai között, amely különbözött a klasszikus középkori [[jobbágy]]i viszonytól ''([[:de:Leibeigenschaft|Leibeigenschaft]]),'' amely korlátlan személyi és tulajdoni függést jelentett. Az ''Erbuntertänigkeit'' rendszerében az uradalomban dolgozó jobbágy-parasztok meghatározott törvényes védettséget élveztek, a földesúr kötelességeként írták elő az öreg és megrokkant jobbágyok ellátását, továbbá tilos volt az uratlanná lett jobbágytelkek önkényes elvétele is. Az ''Erbuntertänigkeit'' rendszerét a 18. században kezdték felszámolni.</ref> Frigyes Ágost rendelkezései a közigazgatás és az állam modernizálására irányultak.
[[Fájl:Joseph Karl Stieler - Maria Anna von Bayern 1805-1877.jpg|thumb|right|125px|[[Mária Anna bajor királyi hercegnő]].]]
=== Második házassága ===
Első feleségének halála után egy évvel, már Szászország kinevezett trónörököseként 1833. április 24-én Frigyes Ágost Drezdában feleségül vette [[Mária Anna bajor királyi hercegnő]]t (1805–1877), [[I. Miksa bajor király]] (1756–1825) és [[Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő]] (1776–1841) leányát, aki 1836-ban, férjének trónra lépésekor Szászország királynéja lett. A második házasság 21 évig, Frigyes Ágost elhunytáig tartott, de ebből sem születtek gyermekek.
48. sor:
=== Szászország királya ===
Nagybátyja, [[I. Antal szász király|Antal király]] 1836. június 6-án hunyt el, 81 éves korában, gyermektelenül. Szászország trónját az 1830-as politikai szerződés alapján unokaöccse, II. Frigyes Ágost örökölte. A [[1830-as évek]]re és az [[1840-es évek]] elejére jellemző romantikus elképzelések a társadalom békés megreformálásáról és a tömegek életének jobbá tételéről a fiatal királyt is magával ragadták. Konzervatív gondolkodású volt, de nem reakciós. Felismerte számos reform szükségességét, első fontos intézkedéseit már társuralkodó korában meghozta. Rokonszenvvel tekintett a német egységtörekvésre, de ezt idealisztikusan fogta fel. Szemléletét meghatározta sógorához, a vele közel egyidős és hasonlóan gondolkodó [[IV. Frigyes Vilmos porosz király]]hoz (1795–1861) fűződő személyes jóbarátsága.
Frigyes Ágost új, egységes jogszolgáltatást vezetett be Szászországban, már 1836-ban új büntető törvénykönyvet adott ki. Modernizáló intézkedései nyomán alattvalói körében igen népszerűvé vált. Szívélyes természetű, közvetlen személyiség volt, némi tudományos érdeklődés is volt benne, főleg a botanika és a geológia iránt. Gyakran tett felfedező utakat a hegyekben, ritka növényeket és ásványokat keresve. Az évek múlásával nyíltsága és életvidámsága alábbhagyott, depressziós hullámok kezdték gyötörni, egyre kevesebbet érintkezett alattvalóival, a hegyekben tett magányos túrákban talált megnyugvást.
Az 1848–49-es német forradalmak első hónapjaiban Frigyes Ágost liberális miniszterekkel bővítette kormányát, megszüntette a cenzúrát, és liberális szellemű választási törvényt írt alá. A frankfurti össznémet parlament határozatai és a radikális képviselőiknek a demokratikus átalakulásra irányuló követelései azonban megütközést keltettek benne. Gondolkodásmódja gyökeresen megváltozott, ennek pontos indítékait a történészek tárgyalják és vitatják.
A radikálisok vezetői, köztük – az orosz [[Mihail Alekszandrovics Bakunyin|Mihail Bakunyin]] – a királyi hatalom megdöntésére törtek. 1849. [[április 28.|április 28-án]] Frigyes Ágost feloszlatta a parlamentet. 1849. [[május 3.|május 3-án]] kitört a [[drezdai felkelés]]. A király elrendelte a királyi katonaság fegyveres beavatkozását, és porosz katonai segítséget is hívott. A katonák tűzparancsot kaptak. Május 7–9 között a királyi hadsereg és a [[Friedrich von Waldersee]] porosz tábornok által vezetett segélycsapatok véres harcokban leverték a drezdai felkelést. A sortüzekben és a harcok során 340 felkelő halt meg, köztük mintegy 100 drezdai polgár. A forradalmárok vezetői és értelmiségi barátaik, köztük Bakunyin, [[Richard Wagner|Wagner]] és [[Gottfried Semper]] építész elmenekültek a fővárosból. Bakunyint később [[Chemnitz]]ben elfogták és kiadták [[Orosz Birodalom|Oroszország]]nak. Alattvalói elfordultak tőle, a saját népére lövető királyt gyűlölet vette körül.
[[Fájl:Statue Friedrich August II König von Sachsen in Dresden.JPG|thumb|right|Szobra Drezdában.]]
=== Halálos balesete ===
1854-ben [[Tirol]]ban utazgatott. Augusztus 8-én Brennbichl községben (ma [[Karrösten]] község része), az [[Inn]] folyó hídjának közelében lovas kocsija felborult. Frigyes Ágost a kocsiból kizuhanva végzetes fejsérülést szenvedett (az egyik megbokrosodott ló patájától). A közeli Neuner fogadóba vitték, itt halt meg másnap, augusztus 9-én, 57 éves korában. Testét hazaszállították, és 1854. augusztus 16-án a drezdai katolikus székesegyházban ''(Katholische Hofkirche),'' a [[Wettin-ház|Wettin család]] kriptájában ''(Wettinergruft)'' temették el.
II. Frigyes Ágost férfi utód hátrahagyása nélkül halt meg, trónját így öccse, [[I. János szász király|I. János király]] örökölte.
== Emléke ==
* Özvegye, [[Mária Anna bajor királyi hercegnő|Mária királyné]] a halálos baleset színhelyén egy [[neogótika|neogótikus stílus]]ú királyi emlékkápolnát ''(Königskapelle)'', amelyet a tragédia első évfordulóján, 1855. augusztus 8-án szenteltek fel. A kápolna ma Karrösten község területén található, és műemlékvédelem alatt áll.
* A Neuner fogadóban a szobát, ahol elhunyt, emlékszobává alakították.
98. sor:
</center>
== Jegyzetek ==
<references/>
== Irodalom ==
108. sor:
* Bernd Kramer: ''Michael Bakunin, Richard Wagner und andere während der Dresdner Mai-Revolution 1849;'' Berlin 1999; ISBN 3-87956-201-6 {{de}}
{{
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.karroesten.tirol.gv.at/system/web/sonderseite.aspx?menuonr=219808182&detailonr=219808182 A tiroli Karrösten község honlapja: a ''Königskapelle'' (emlékkápolna).]
* [http://www.thepeerage.com/p11156.htm#i111552 II. Frigyes Ágost családi, életrajzi adatai ''(ThePeerage).]''
* https://portal.d-nb.de/opac.htm?query=Woe%3D118917218&method=simpleSearch Katalog der Deutschen Nationalbibliothek
* [http://www.die-sachsen-kommen.de/wetthtm/wettin.htm A Wettin-dinasztia.]
* [http://www.fbeit.htwk-leipzig.de/~fcommich/Stammtafeln/Albertiner.html A Wettinek családfája.]
134. sor:
[[Kategória:Wettin-ház]]
[[en:Frederick Augustus II of Saxony]]▼
[[ca:Frederic August II de Saxònia]]
[[cs:Fridrich August II. Saský]]
[[de:Friedrich August II. (Sachsen)]]
▲[[en:Frederick Augustus II of Saxony]]
[[es:Federico Augusto II de Sajonia]]
[[fr:Frédéric-Auguste II de Saxe]]
| |||