„Szudétavidék” változatai közötti eltérés

1938. szeptember 30-án sikerült diplomáciai eszközökkel, négyhatalmi megállapodással, [[Adolf Hitler|Hitler]] - [[Benito Mussolini|Mussolini]] - [[Daladier]] - [[Chamberlain]] által aláírt egyezménnyal elérni a Szudéta vidék Németországhoz[[Németország]]hoz való csatolását. Hitler ezidáig mást nem tesz, mint érvényesíti a nemzeti önrendelkezés [[Wilson]] amerikai elnőkelnök által meghirdetett elveit. November másodikán - azaz egy hónappal később - [[magyarország]] is visszakapja [[Csehszlovákia|Csehszlovákiától]] az elcsatolt felvidék[[Felvidék]] egy részét. Ezek mind olyan változások, amelyek igazságosabb határokat eredményeznek.

A Reichenberg központú Szudétavidék (29,1 ezer km² és 3,4 millió lakos) határát az etnikai választóvonal mentén jelölik ki, lényegében az 1918-as osztrák követelés vonalát követve. Németországhoz kerül többek között [[Pozsony]] 1919-ben Magyarországtól elcsatolt külvárosa ([[Pozsonyligetfalu]] (ném. Engerau an der Donau, szk. Petržalka), valamint [[Mikulov]] (ném. Nikolsburg), [[As]] (ném. Asch), [[Znojmo]] (ném. Znaim), [[Cheb]] (ném. Eger), [[Mariánské Lázně]] (ném. Marienbad), [[Karlovy Vary]] (ném. Karlsbad), [[Teplice-Šanov]] (ném. Teplitz-Schönau), [[Litoměřice]] (ném. Leitmeritz), [[Liberec]] (ném. Reichenberg), [[Jablonec]] (ném. Gablonz), [[Trutnov]] (ném. Tratenau), [[Moravská Třebová]] (ném. Mährisch Trübau), [[Opava]] (ném. Troppau) és a [[hultschin]]i terület. A cseh etnikum legnyugatibb pontján Domažlice (ném. Taus) csehszlovák kézen marad, azonban a helység nyugati szélén már német területen halad a [[Karlsbad]]ot [[Regensburg]]gal összekötő országút. Ezzel fejeződik be tulajdonképpen az Osztrák–Magyar Monarchia feldarabolása, abban az értelemben, hogy most tűnnek el végleg a régi állam külső határai (kivétel a svájci határ, a Karni-Alpok rövid szakasza és a [[Lengyelország]]ot a [[Szovjetunió]]tól elválasztó [[Zbrucz folyó]]).