„Száz nap” változatai közötti eltérés

'''Száz nap''' vagy '''száznapos uralom''', franciául ''Cent-Jours'', a francia történelemben az [[1815]]. [[március 20.]] és [[július 8.]] közötti időszakot jelöli. [[Napóleon]] [[március 20.|március 20]]-án érkezett [[Párizs]]ba, miután megszökött [[Elba (sziget)|elbai]] száműzetéséből és [[XVIII. Lajos]] [[július 8.|július 8]]-án tért vissza Párizsba. A kifejezést először Seine megye prefektusa, Gilbert de Chabral de Volvic gróf használta a királyt üdvözlő beszédében.

[[Napóleon]] és a vezetése alatt álló 1500 ember [[március 1.|március 1]]-jén szállt partra [[Cannes]]-ban, és azonnal elindultak Párizs irányába. Útközben sorra álltak át Napóleon oldalára a katonaság és a lakosság, [[Franciaország]] vér nélkül hódolt meg a császárnak. XVIII. Lajos [[március 13.|március 13]]-án [[Gent]]be menekült, Napóleon pedig egy héttel később érkezett Párizsba. [[Ausztria]], [[Nagy-Britannia]], [[Poroszország]] és [[Oroszország]] [[március 25.|március 25]]-én Napóleon ellen szövetséget kötött, létrehozva ezzel a '''hetedik koalíció'''t. [[Joachim Murat]] [[Nápoly]]ban harcba kezdett az osztrákok ellen , de a [[Tolerinoi csata|tolerinói csatában]] döntő vereséget szenvedett. A [[Belgium]]ban felvonuló szövetségesek ellen [[június]]ban kezdődtek meg a hadműveletek. Napóleon 1815. június 16-án a [[Ligny-i csata|ligny-i csatában]] vereséget mért a [[Gebhard Leberecht von Blücher]] parancsnoksága alatt álló porosz csapatokra, majd az [[Arthur Wellesley|Arthur Wellesley, Wellington hercege]] vezette angol hadsereg ellen fordult.

A császár [[június 22.|június 22]]-én másodszor is lemondott, és Párizsba másodszor is bevonultak a szövetségesek. Napóleon [[1815]]. [[július 15.|július 15]]-én – lényegében fogolyként – szállt fel a [[HMS Bellerophon (1786)|HMS Bellerophon]] brit hadihajó fedélzetére. Pontosan három hónap múlva tették partra [[Szent Ilona szigete|Szent Ilona szigetén]]. Közben [[1815]]. [[július 8.|július 8]]-án XVIII. Lajos visszatért Párizsba.