„Cultura (folyóirat)” változatai közötti eltérés

1924-ben jelent meg a tudomány, irodalom és művészet terjesztésére. Főszerkesztője [[Sextil Puşcariu]] nyelvtudós, Románia népszövetségi küldöttségének állandó tagja; szerkesztői [[Yves Auger]], [[Lucian Blaga]], [[Kristóf György]], [[Oscar Netoliczka]], a szerkesztőség titkára Valeriu Bologa. „Folyóiratunk több román, magyar és német tudós és író közös akaratából jött létre – olvassuk az 1. szám szerkesztőségi cikkében –, s célja szövetséget teremteni három lényegében különböző etnikai tudat között, de amelyeket számos és nemes együttes érdek kapcsol össze...” A Cultura ezt a célt a szellemi élet csaknem valamennyi területén igyekezett szolgálni. A történelmi tanulmányok közül kiemelkedik [[Nicolae Iorga]] cikke [[Dimitrie Cantemir]]ről, valamint [[Karácsonyi János]]é a magyarok és románok közös harcáról a törökök ellen. [[Buday Árpád]] és [[Roska Márton]] régészeti stúdiumokkal szerepel, [[Friedrich Teutsch]] a [[erdélyi szászok|szászság]] nyolcszáz éves történetéről, [[Oscar Netoliczka]] a szász iskolákról, [[Ion Lupaş]] [[Andrei Şaguna|Şagunáról]] emlékezik, [[Constantin Daicoviciu]] a közös műemlékvédelem eredményeiről. A néprajz köréből [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] és [[Lutz Korodi]] ír tanulmányt, a népzenéről [[Seprődi János]] [[Bartók Béla|Bartók]] egy tanulmánya kapcsán.

 

 

A négynyelvű folyóirat másfélezres példányban jelent meg, és kedvező fogadtatásban részesült mind a hazai, mind a külföldi haladó sajtó, így a ''Journal de Genève'' és a ''Der Auslanddeutsche'' részéről. Állami támogatás nélkül azonban nem tudta fenntartani magát, s a szerkesztőség a 4. számban bejelentette, hogy egyelőre kénytelen beszüntetni a lap megjelenését. A Cultura a [[Népszövetség]] szellemében igyekezett közös fórumot teremteni Románia haladó értelmisége számára, s mivel a népszövetségi gondolat nemsokára válságba jutott, újraindulására nem kerülhet sor. Négy száma így is hagyományt folytatott és teremtett.