|
'''Geréb László''' ([[Budapest]], [[1905]]. [[június 2.]] – Bp., [[1962]]. [[december 10.]]) [[író]], [[irodalomtörténész]], [[műfordító]].
==Geréb László==
===Geréb László (1905-1962)író, irodalomtörténész, műfordító===<Geréb László> (egyértelműsítő lap)
== '''Élete''' ==
(Bp., 1905. jún. 2. - Bp., 1962. dec. 10.) Jogi doktorátust Pécsett 1931-ben, 1948-ban a bp.-i egy.-en magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1945-46-ban a Zala m.-i földhivatal vezetője, 1946-52-ben a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] tudományos munkatársa. A 30-as évektől kezdve fordította és ismertette a középkor és a reneszánsz latin nyelvű m. irodalmát, így [[Janus Pannonius]] költeményeit, [[Taurinus]] Paraszti háborúját (1946), [[Bonfini]], Thuróczy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Thur%C3%B3czy-kr%C3%B3nika]], [[Kálti Márk]], [[Küküllei [[http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCk%C3%BCllei_J%C3%A1nosJános]] és a Névtelen Minorita krónikáit (1943; 1958-60). Tervezete alapján valósult meg a krónikák "Monumenta Hungarica"-sorozata<ref> HivatkozásKépes szövegénekkrónika helye: Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről / [ford. és jegyz. ell. Geréb László] ; [bev. Kardos Tibor] ; [a művészettörténeti tanulmányt írta és a képeket vál. Berkovits Ilona]. - Budapest : M. Helikon, 1959 Budapest : Kossuth Ny. - 254 p., 2 t. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)</ref><ref>Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikája / [ford. Geréb László] ; [bev. Trencsényi-Waldapfel Imre] ; [a jegyz. összeáll. Esti Béla]. - Budapest : M. Helikon, 1960 Budapest : Kossuth Ny. - 125 p. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)</ref><ref>Mátyás király / Bonfini ; [ford. Geréb László] ; [bev., jegyz. ell. Kardos Tibor]. - Budapest : M. Helikon, 1959 Budapest : Kossuth Ny. - 354 p. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)</ref>. Bibliográfiáiban, tanulmányaiban a 15-18. sz. osztályharcait, majd úttörőként a m. irodalom kezdeti iparimunkás-ábrázolásait dolgozta fel. Regényei történeti korrajzok az ifjúság számára. [[II. Rákóczi Ferenc]], [[Kazinczy Ferenc]], [[Gvadányi József]], [[Petőfi Sándor]], [[Táncsics Mihály]] műveiből, az 1905 körüli munkástárgyú novellákból (Vihar előtt, 1956), [[Pogány József]] irodalmi tanulmányaiból rendezett sajtó alá válogatásokat. - F. m. A magyar reneszánsz költői (Bp., 1947); Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához 15-18. század (Bp., 1949); A magyar középkor költészete (versek, Bp., l950); A magyar parasztháborúk irodalma 1437-1514-ig (Bp., 1950); A [[Párizsi Kommün]] az egykorú magyar irodalomban (Bp., 1951); A hazai osztályharcok irodalma 1525-1660 (Bp., 1955); Munkásélet és munkásmozgalom a magyar irodalomban, 1867-1871 (Bp., 1959); A munkásügy irodalmunkban. 1832-1907 (Bp., 1961). - Ifjúsági regényei: [[Mátyás király]] lantosa (r., Bp., 1940); Galamb Miska kalandjai (Bp., 1948); Kiált Patak vára (r., Bp., 1951); [[Buvár Kund]] (r., Bp., 1951, 1956); A parasztgenerális (Bp., 1954): Béni János útja (Bp., 1958); Égő világ (r., Bp., 1961). - Irod. G. L. (Irod. tört. Közl. 1963. 1. sz.) ▼
▲(Bp., 1905. jún. 2. - Bp., 1962. dec. 10.) Jogi doktorátust Pécsett 1931-ben, 1948-ban a bp.-i egy.-en magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1945-46-ban a Zala m.-i földhivatal vezetője, 1946-52-ben a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] tudományos munkatársa. A 30-as évektől kezdve fordította és ismertette a középkor és a reneszánsz latin nyelvű m. irodalmát, így [[Janus Pannonius]] költeményeit, [[Taurinus]] Paraszti háborúját (1946), [[Bonfini]], Thuróczy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Thur%C3%B3czy-kr%C3%B3nika]], [[Kálti Márk]], Küküllei [[http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCk%C3%BCllei_J%C3%A1nos]] és a Névtelen Minorita krónikáit (1943; 1958-60). Tervezete alapján valósult meg a krónikák "Monumenta Hungarica"-sorozata<ref>Hivatkozás szövegének helye</ref>. Bibliográfiáiban, tanulmányaiban a 15-18. sz. osztályharcait, majd úttörőként a m. irodalom kezdeti iparimunkás-ábrázolásait dolgozta fel. Regényei történeti korrajzok az ifjúság számára. [[II. Rákóczi Ferenc]], [[Kazinczy Ferenc]], [[Gvadányi József]], [[Petőfi Sándor]], [[Táncsics Mihály]] műveiből, az 1905 körüli munkástárgyú novellákból (Vihar előtt, 1956), [[Pogány József]] irodalmi tanulmányaiból rendezett sajtó alá válogatásokat. - F. m. A magyar reneszánsz költői (Bp., 1947); Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához 15-18. század (Bp., 1949); A magyar középkor költészete (versek, Bp., l950); A magyar parasztháborúk irodalma 1437-1514-ig (Bp., 1950); A [[Párizsi Kommün]] az egykorú magyar irodalomban (Bp., 1951); A hazai osztályharcok irodalma 1525-1660 (Bp., 1955); Munkásélet és munkásmozgalom a magyar irodalomban, 1867-1871 (Bp., 1959); A munkásügy irodalmunkban. 1832-1907 (Bp., 1961). - Ifjúsági regényei: [[Mátyás király]] lantosa (r., Bp., 1940); Galamb Miska kalandjai (Bp., 1948); Kiált Patak vára (r., Bp., 1951); [[Buvár Kund]] (r., Bp., 1951, 1956); A parasztgenerális (Bp., 1954): Béni János útja (Bp., 1958); Égő világ (r., Bp., 1961). - Irod. G. L. (Irod. tört. Közl. 1963. 1. sz.)
== Forrás ==
*Magyar életrajzi lexikon / főszerk. Kenyeres Ágnes ; [szerkbiz. Bortnyik Sándor et al.]. - Budapest : Akad. K., 1967-1994. - 4 db
{{források}}
<ref>Hungarica sorozat (válogatás )
Képes krónika : Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről / [ford. és jegyz. ell. Geréb László] ; [bev. Kardos Tibor] ; [a művészettörténeti tanulmányt írta és a képeket vál. Berkovits Ilona]. - Budapest : M. Helikon, 1959 Budapest : Kossuth Ny. - 254 p., 2 t. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)
Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikája / [ford. Geréb László] ; [bev. Trencsényi-Waldapfel Imre] ; [a jegyz. összeáll. Esti Béla]. - Budapest : M. Helikon, 1960 Budapest : Kossuth Ny. - 125 p. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)
Mátyás király / Bonfini ; [ford. Geréb László] ; [bev., jegyz. ell. Kardos Tibor]. - Budapest : M. Helikon, 1959 Budapest : Kossuth Ny. - 354 p. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)
</ref><references/>
[[Kategória: Magyar költők, írók]]
|
