Wikipédia

„Készlet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Margit51 (vitalap | szerkesztései)
7 791 szerkesztés
Kibővítés
Forma korr.
1. sor:
2010. október 16., 20:21 (CEST)2010. október 16., 20:21 (CEST)~~Köznapi értelemben a '''készlet''' valamely dologból felhalmozott, összegyűjtött mennyiség. A [[kereskedelem]]ben általában a raktárban tárolt, értékesítésre szánt árut nevezik készletnek. <br />
 
A [[termelés]]i, újratermelési folyamatban a kész[[pénz]]ért (pénztári készpénzállomány) vagy [[bank]]számlapénzért (bankszámlaállomány) vásárolt anyagokat (alap-, rezsi- és segéd-, fűtő- és üzem-, valamint egyéb) input készleteknek nevezzük; ezek a félkész és befejezetlen termelés állapotán át készáruvá, azaz output készletekké válnak, s értékesítés után (vevőállomány) ismét pénzzé alakulnak. <br />
A készletek rövid ideig kötik le a [[forrás]]okat, azaz folyamatosan változnak, forognak. Ez alól kivételek: nem forgó, elfekvő készletek; amelyektől pl. kiárusítás v. selejtezés utáni értékesítés útján szükséges megszabadulni.▼
 
▲A készletek rövid ideig kötik le a [[forrás]]okat, azaz folyamatosan változnak, forognak. Ez alól kivételek: nem forgó, elfekvő készletek; amelyektől pl. kiárusítás v.vagy selejtezés utáni értékesítés útján szükséges megszabadulni.
 
==Készletek szerepe a gazdaságban==
 
A készletek makrogazdasági szerepe, hogy a termelés és a forgalom időbeni, területi és szervezeti különbségeit ellensúlyozva megpróbálják biztosítani a gazdasági folyamatok stabilitását, a nemzetgazdaság külpiachoz való alkalmazkodását. A készletek mikrogazdasági szerepe, hogy puffert képezzenek a vállalkozás és környezete között. A '''számviteli mérés segíti''' a nemzetgazdaság és a vállalkozások megfelelő készletszintjének kialakítását.
 
==A készlet számviteli fogalma==
A [[számvitel]]ben '''készlet'''nek nevezik a vállalkozás rendelkezésére álló, egy éven belüli felhasználásra szánt [[eszköz (számvitel)|eszköz]]ök összességét.▼
 
▲A [[számvitel]]ben '''készlet'''nek nevezik a vállalkozás rendelkezésére álló, egy éven belüli felhasználásra szánt [[eszköz (számvitel)|eszköz]]ök összességét.
Csoportosítás eredet szerint:▼
 
▲===Csoportosítás eredet szerint:===
* Vásárolt készletek: azok az eszközök, amelyeket a vállalkozás a termék-előállítás vagy a szolgáltatásnyújtás során fog felhasználni (anyagok), illetve a változatlan formában továbbértékesítésre szánt javak (áruk, közvetített szolgáltatások).
* Saját termelésű készletek: értékesítésre szánt eszközök, a termelés valamilyen szakaszában (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már elkészült formában (késztermékek). A folyamatos gondozás = költségek miatt saját termelésű készletnek szokás tekinteni a növendék- és hízóállatokat is.
 
==A készletek értékelésére használt módszerek:==
 
* ''egyedi beszerzési ár'' = minden beszerzés egyedi áron szerepel és a felhasználást is ilyen értékkel kell elszámolni
* ''átlagos (súlyozott) beszerzési ár'' = a beszerzések egyedi áron szerepelnek, a felhasználás pedig a beszerzések mennyiséggel súlyozott átlagárával
18 ⟶ 25 sor:
* ''LOFO (LOw First Out)'' = a beszerzések egyedi áron szerepelnek; a legalacsonyabb árú készletet kell legelőször felhasználni (a magyar számvitelben nem megengedett)
* ''HIFO (HIgh First Out)'' = a beszerzések egyedi áron szerepelnek; a legmagasabb árú készletet kell legelőször felhasználni (a magyar számvitelben nem megengedett)
 
==Készletváltozások fajtái==
 
A készletek növekedhetnek és csökkenhetnek.<br />
A készletnövekedés esetei:▼
 
▲===A készletnövekedés esetei:===
 
* bevételezés - beszerzés vagy visszaérkezés bérmunkából;
* visszavételezés - a korábban raktárból kivételezett javak egy részét visszaadják pl. az üzemek, így ez kiadást csökkentő anyagmozgás analitikus könyvviteli szempontból, s növeli a raktári készletet;
27 ⟶ 38 sor:
* a vállalkozás tagjaitól, alapítóktól átvett készletek pl. alapításkor;
* felértékelés - ez csupán a készlet értékét érinti, mennyiségét nem.
 
===A készletcsökkenés esetei:===
 
* kivételezés, felhasználási célra, bérmunkára történő kiküldés, visszáru a beszerző cégnek, valamint anyageladás;
* selejtezés, amikor a rendeltetésszerűen nem használható készleteket (hulladékként történő értékesítés vagy más célból) a [[raktár]]ból eltávolítják;
36 ⟶ 49 sor:
==Készletváltozások bizonylatai==
 
A készletnövekedések raktári bizonylata a '''bevételezési jegy''' v.vagy bizonylat, amely általában szabványnyomtatvány és három példányos., Szoros számadású bizonylat. Mindhárom példány a bevételező raktárba megy az áruval, anyaggal együtt. Itt a raktáros igazolja a bevételezést, s az igazolt példányt (első példány) a szállítólevélhez csatolják, amely a beérkező számlák ellenőrzéséhez kerül, ahol a raktári bevét jegy adatait összefuttatják a számlán feltüntetett adatokkal. A raktári bevét jegy egy példánya (második példány) a raktárban marad, ahol időrendben lerakják (pl. dossziéba fűzik). A raktári bevét jegy harmadik példányát többnyire egy napon belül az analitikus anyagkönyvelésbe továbbítják értékelés és nyilvántartás céljára. Ezt a példányt a raktárak zártkörű elszámoltatása céljából sorszám szerint rakják le az elvégzett sorszámellenőrzés (régi szakzsargon szerint: tombolázás) után.<br />
 
A készletcsökkenések raktári bizonylata a '''kivételezési jegy'''. A felhasználásra kivételezett javakat költséghelyekre vételezik ki, amelyeket feltüntetnek a bizonylaton. Költséghely lehet meghatározott termék előállító részleg, vagy tevékenység és üzemfenntartás, karbantartás vagy általános termelési cél (pl. rezsi v.vagy közvetett anyag). Az egyes javak előállításához szükséges közvetlen javak (nyers- és alapanyagok, vásárolt alkatrészek, vagy kellékek) kivételezési jegyeit előzetes anyagutalványozással három példányban a gyártás-előkészítés vagy a termelési egység, műszaki részleg állítja ki (előkalkuláció alapján). Ezekre célszerű utókalkulációs egységszámot, azaz munkaszámot adni, feltüntetni. A rezsi- és más közvetett anyagoknál elegendő a kivételező költséghely feltüntetése. A kivételezési jegy egy példánya a kivételező költséghelyé, egy-egy példánya a kiadó raktáré és az analitikus anyagkönyvelésé. A kivételezési jegy szintén szigorú számadású bizonylat.<br />
A '''Leltározási jegyzőkönyv''' a megállapításoktól függően készletnövekedési, illetve készletcsökkenési raktári bizonylat kiállításának az alapja is lehet.<br />
A '''Selejtezési jegyzőkönyv''' készletcsökkenési alapbizonylat. <br />
A '''Raktárközi bizonylatok''' a raktárak közötti javak mozgatásának vonatkozásában készletcsökkenési illetve készletnövekedési bizonylatok, de vállalkozási szempontból nem jelenthetnek készletmozgást.<br />
A készletek értékelésével kapcsolatos bizonylat a '''Készletértékelési jegyzőkönyv''', amely készletek értékének növekedését, vagy csökkenését jelentheti tartalmától függően, mennyiségben történő változás nélkül.<br />
A tagoktól, alapítóktól átvett vagy nekik átadott készletek mozgását '''Jegyzőkönyvben''' kell rögzíteni, és tartalmának megfelelően kell raktárra venni, illetve kiadásba helyezni.
 
A ''leltározási jegyzőkönyv'' a megállapításoktól függően készletnövekedési, illetve készletcsökkenési raktári bizonylat kiállításának az alapja is lehet. A ''selejtezési jegyzőkönyv''' készletcsökkenési alapbizonylat. A ''raktárközi bizonylatok'' a raktárak közötti javak mozgatásának vonatkozásában készletcsökkenési illetve készletnövekedési bizonylatok, de vállalkozási szempontból nem jelenthetnek készletmozgást. A készletek értékelésével kapcsolatos bizonylat a ''Készletértékelési jegyzőkönyv'', amely készletek értékének növekedését, vagy csökkenését jelentheti tartalmától függően, mennyiségben történő változás nélkül. A tagoktól, alapítóktól átvett vagy nekik átadott készletek mozgását ''jegyzőkönyvben'' kell rögzíteni, és tartalmának megfelelően kell raktárra venni, illetve kiadásba helyezni.
 
==ForrásForrások==
* Magyar Értelmező Kéziszótár Akadémiai Kiadó, 1972 ISBN 963 05 0731 5
* Pénzügyi és Kereskedelmi Enciklopédia, Főszerkesztő: Bácskai Tamás, Novotrade Rt. 1988 ISBN 963 02 5661 4
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Készlet”