Főmenü megnyitása

Módosítások

172 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
pontosítások, linkek
 
== Története ==
A magját alkotó középkori várat a [[13. század]]ban építették, és [[1283]], vagyis [[I. Albert német-római császár|I. Albertkirály]] regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár épített hozzá, így szinte már valódi város a városban, 240 000 ezer négyzetméteren terül el Bécs központjában.
 
A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt talhatók a koronázási jelvények. A [[16. század]]ban épült a [[Stallburg]], amely a [[18. század]] óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, ami eredetileg különálló épület volt, de [[I. Lipót német-rómaimagyar császárkirály|I. Lipót császár]] összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba aztánazután [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]] költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye.
[[1452]]-től a Hofburg volt a német-római császárok székhelye, [[1806]] és [[1918]] között a Habsburg-birodalom uralkodóinak központja.
 
[[1452]]-től a Hofburg volt a [[Habsburg Birodalom]] uralkodóinak, az osztrák uralkodó főhercegeknek, és a [[Habsburg-család]]ból választott német-római császároknak székhelye, [[1806]]–[[1918]] között itt volt az osztrák császárok lakóhelye.
 
Ma a Nemzeti Könyvtár és a Sissi Múzeum is itt kap helyet, valamint a csodálatos [[Szent Mihály]]-szárny, amelynek 50 méter magas kupolája az épület leglátványosabb eleme.
 
== Részei ==
 
A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó 19 udvar és 2600 helyiség található, a komplexumban 5 000{{formatnum:5000}} ember él és dolgozik. ''(„A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik”'' – mondta egy alkalommal [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]].)
[[Fájl:Hofburg Schweizertor 5.2006.jpg|bélyegkép|A Svájci-kapu]]