„Hamdánidák” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ru:Хамданиды |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
== Történetük ==
A család az [[iszlám]] előtti időkben Észak-Mezopotámiában (a mai Törökország, Szíria és Irak területein) megtelepedett Taglib törzsből származott. A dinasztiának nevet adó [[Hamdán ibn Hamdún]] az első ismert családtag, nevével [[868]]–[[894]] között találkozni a forrásokban. A dzsazírai kurdokkal szövetségben jelentős hatalomra és nagy vagyonra tett szert, és részt vett [[Hárún as-
Abdalláhot [[905]]/[[906]]-ban [[Moszul]] emírjévé nevezték ki, amely tisztségét kis megszakítással bátyja második felkeléséig viselt. Ekkor egy időre bebörtönözték, de fivéreivel együtt kiszabadult, és [[919]]-ben nagy szerepe volt az [[azerbajdzsán]]i lázadó, [[Júszuf ibn
=== A moszuli ág ===
Abdalláh [[929]]-es halála után fivérei és fia, Haszan – a kalifa által később neki adományozott nevén [[Nászir ad-Daula]] („a dinasztia megsegítője”) – örökölte moszuli tartományát és bagdadi befolyását is. Munisz [[932]]-es lázadásakor azonban a kalifa mellett léptek fel, így egy időre odaveszett tartományuk és hatalmuk; az eunuch halála után azonban Haszan ibn Abdalláh végleg megszerezte magának Moszult, amelynek élén Bagdad is elismerte ([[935]] végén). Haszan eleinte dzsazírai hatalmának kiépítésével volt elfoglalva, majd [[938]]-tól aktívan részt vett a kalifátus központja körül kibontakozó hatalmi harcokban is. Ennek során [[942]]-ben megkapta a Nászir ad-Daula („a dinasztia segítője”) nevet és a főemíri kinevezést [[al-
[[946]]-ban hosszú hadakozás után az [[irán]]i [[Buvajhidák]] bevonultak Bagdadba, és hosszas háborúkat folytattak Nászir ad-Daula ellen. Így sem a moszuli emír, sem az őt [[967]]-ben bebörtönöztető és felváltó fia, [[
Néhány évre az itteni Hamdánida emírség elveszett, ám Nászir egy másik fia, [[Ibráhím ibn Nászir ad-Daula|Ibráhím]] az [[Ukajlidák]] beduin törzse támogatását élvezve [[981]]-ben visszaszerezte Moszult, és a Buvajhidák jóváhagyásával társuralkodójává tette fivérét, [[Huszajn ibn Nászir ad-Daula|Huszajnt]]. Dijár Bakr a [[kurdok|kurd]] [[Marvánidák]] fennhatósága alá került. A moszuli Hamdánidákat végül volt szövetségeseik, az Ukajlidák buktatták meg 990/991-ben.
18. sor:
=== Az aleppói Hamdánidák ===
Szajf ad-Daula Aleppó emírjeként valóságos hőssé vált az arab történetírásban. Erre az időszakra esett ugyanis az újra megerősödött [[Bizánci Birodalom]] aktivizálódása a keleti hadszíntéren, melynek védelme gyakorlatilag egyedül az aleppói emír vállain nyugodott, emellett a kultúrát is bőkezűen támogatta. Udvari költője a jeles [[Mutanabbi|al-
Mindeközben Szajf egy évtizeden keresztül váltakozó sikerű harcokat vezetett a [[kilikia]]i és észak-szíriai határon, azonban [[956]]-ban súlyos vereséget szenvedett, és nem tudta feltartóztatni a támadó bizánciakat: [[962]]-ben fővárosa, Aleppó is elesett. Szajf fivéréhez menekült Moszulba, ahol [[967]]-ben meghalt. Addigra egész Kilikia bizánci kézbe került, és [[969]]-ben még [[Antiochia]] is elesett.
Szajf ad-Daulát a fia,
A Fátimida agresszió nemsokára újrakezdődött, már [[Szaíd ad-Daula]] („a dinasztia áldottja”) uralkodása alatt. [[I. Baszileiosz bizánci császár|I. Baszileiosz]] 994/995-ben és 999-ben is kénytelen volt saját hadaival Aleppó felmentésére vonulni. Ez utóbbi hadjáratot követően 10 évre fegyverszünetet kötött [[al-Hakím fátimida kalifa|al-Hákim]]
Aleppót az egyiptomiakhoz hű török tisztek vették át egészen a [[Mirdászidák]] [[1023]]-as hatalomátvételéig, akik ismét Bizánc oldalára állították a fejedelemséget.
|