„Szuperfolyékonyság” változatai közötti eltérés

Bővítés forrása: http://www.xhirek.com/index.php?cikk=news/szilard_folyekony.php
(Bővítés forrása: http://www.xhirek.com/index.php?cikk=news/szilard_folyekony.php)
(Bővítés forrása: http://www.xhirek.com/index.php?cikk=news/szilard_folyekony.php)
A kutatók porózus üvegbõl készített korongot itattak át a héliummal, és 60 atmoszféra nyomáson hûtötték. A korongot a középpontjánál felfüggesztették, és torziós ingaként ide-oda forgatták. 0,175 Kelvin környékén egyszer csak könnyebben kezdett forogni a korong, mintha lecsökkent volna a tömege. Pont ez történik akkor, ha a korongban cseppfolyós hélium van, és az szuperfolyékonnyá válik. Csakhogy ezen a hõmérsékleten és nyomáson a hélium már szilárd, kristályos, igaz, könnyen összenyomható.
A kutatók szerint az történik, hogy ezen a hõmérsékleten a héliumatomok egy része már nem vesz részt a korong forgásában, hanem, egy helyben maradva, akadálytalanul hatol át a forgásban részt vevõ atomok között. Így a forgó tömeg valóban lecsökken.
Az anyag ezen meglepõ új állapotának a kísérletet végzõk a [[supersolid]] nevet adták, ami tükörfordításban azt jelentenéjelenti, hogy [[szuperszilárd]], pedig nem a szilárdsága „szuper”, hanem a viselkedése a szuperfolyékonyságra emlékeztet.
 
==Forrás ==
23

szerkesztés