„Ghiczy András” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
A források többsége szerint Ghiczy 1590 és 1600 között [[Munkács|munkácsi]] várkapitány (avagy tiszttartó) volt. Ghiczy nagy tekintélyre tett szert a [[hajdúk]] között (lehet, hogy kapitányságig is vitte közöttük). 1609 ősze után – pontosabb időpont nem állapítható meg – egy kanonokot meggyilkolt. Ghiczy emiatt Erdélybe menekült, ahol hamarosan Báthory Gábor (1589-1613) fejedelem kegyeltje lett. Az azonban biztos, hogy 1611-ben, amikor a fejedelem [[Brassó]] mellett súlyos vereséget szenvedett az Erdélybe betört, Báthory előző évi támadását megtorló, a fejedelem uralmával elégedetlen [[szászok]]at támogató [[Havasalföld|havasalföldi]] vajdától, [[IX. Radu havasalföldi fejedelem|Radu Şerban]]tól (?-1620); akkor Ghiczyt már Báthory környezetében találjuk. <ref>Az 1611. július 8-án lezajlott csatában Báthory másik kegyeltje, Imreffy János kancellár elesett. Móricz Zsigmond az ”''Erdély''” című regénytrilógiájában – történetileg tévesen, a regényesség kedvéért - Imreffy János halálát az 1612. évi, földvári csatához „tette át”.</ref>
A Báthory segítségére jövő [[Oszmán Birodalom|török]] csapatok miatt azonban az ellenség elhagyta Erdélyt. 1611. október 10-én pedig az erdélyi országgyűlés úgy döntött, hogy Báthory hatalmának a megszilárdulását követ küldése útján közli a [[Török Porta|Portával]], és a fejedelem ajánlására Ghiczyt választották követnek. A Portára tartó Ghiczy azonban már novemberben felvette a kapcsolatot a Báthory uralmával elégedetlen nemesekkel, akik a [[Michael Weiss|Weiss Mihály]] (1569-1612) főbíró vezette, Báthoryval ellenszegülő, túlnyomó részben szászok lakta, Brassó városába húzódtak. Ghiczy a fejedelem
Ghiczy [[Isztambul]]ban eredményesen
Ghiczy ilyen módon történt visszatérésének hírére az Erdély történetében ekkor nagy szerepet játszó hajdúk vezére, Nagy András ”''hajdúgenerális''”, felajánlotta Ghiczynek Báthory Gábor megöletését. A fejedelem azonban erről tudomást szerzett, és 1612. augusztus 12-én az elfogatott Nagy Andrást lefejeztette.
Báthory ezután seregével a lázadók ellen vonult, és 1612. október 14-én, Brassó mellett, Földvárnál, legyőzte a Weiss Mihály vezette seregüket, a főbíró elesett a csatában
Báthory nyomására, a történtek miatt, 1612. november 20-án, az erdélyi országgyűlés valóban a törököktől való elszakadás mellett döntött; továbbá Ghiczyt és [[Bethlen Gábor]]t (1580-1629) fő- és jószágvesztésre ítélte. (Bethlen – aki korábban maga is Báthory bizalmasa volt –, a közte és a fejedelem között kialakult ellentétek miatt, attól tartva, hogy Báthory az életére tör, már 1612. szeptemberében a törökökhöz menekült.)
A következő évben, 1613-ban, Ghiczy elnyerte Báthory bocsánatát, és ismét a fejedelem bizalmasa lett. I. Ahmed szultán azonban 1613. május 1-én Báthory Gábor trónfosztása, és Bethlen Gábor erdélyi fejelemsége mellett döntött. A török csapatok támogatásával visszatérő Bethlent 1613. október 23-án az erdélyi országgyűlés meg is választotta
Ghiczy azonban – feltehetően – el akarta nyerni az új fejedelem kegyét, ezért megszervezte Báthory Gábor megölését, akit a Nagy András kivégzése miatt bosszúszomjas hajdúk 1613. október 27-én, Nagyváradon, meg is gyilkoltak. <ref>Báthory Gábor gyilkosai – Nadányi (egyes helyeken Ladányi) Mihály, Szilassy János és Zámbó Balázs – 1614. márciusában, jutalom reményében, megjelentek [[Medgyes]]en, az erdélyi országgyűlésen, azonban a rendek a katonaság kezére adták őket, és mind a hármukat megölték.</ref> Ghiczy azonban csalatkozott: Bethlen elfogatta, [[Fogaras]] várában őriztette, amelynek a kapitánya, Balling János (?-1645) korábban Báthory embere volt. Ghiczyt meg is kínoztatta, majd 1614-ben – Bethlen tudtával – kivégeztette.
| |||