Wikipédia

„Ghiczy András” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
 
==Élete==
A források többsége szerint Ghiczy 1590 és 1600 között [[Munkács|munkácsi]] várkapitány (avagy tiszttartó) volt. Ghiczy nagy tekintélyre tett szert a [[hajdúk]] között (lehet, hogy kapitányságig is vitte közöttük). 1609 ősze után – pontosabb időpont nem állapítható meg – egy kanonokot meggyilkolt. Ghiczy emiatt Erdélybe menekült, ahol hamarosan Báthory Gábor (1589-1613) fejedelem kegyeltje lett. Az azonban biztos, hogy 1611-ben, amikor a fejedelem [[Brassó]] mellett súlyos vereséget szenvedett az Erdélybe betört, Báthory előző1610. évvégi - 1611. éviévelejei támadását megtorló, a fejedelem uralmával elégedetlen [[szászok]]at támogató [[Havasalföld|havasalföldi]] vajdától, [[IX. Radu havasalföldi fejedelem|Radu Şerban]]tól (?-1620); akkor Ghiczyt már Báthory környezetében találjuk. <ref>Az 1611. július 8-án lezajlott csatában Báthory másik kegyeltje, Imreffy (Imrefi) János kancellár elesett. Móricz Zsigmond az ”''Erdély''” című regénytrilógiájában – történetileg tévesen, a regényesség kedvéért - Imreffy János halálát az 1612. évi, földvári csatához „tette át”.</ref>
 
A Báthory segítségére jövő [[Oszmán Birodalom|török]] csapatok miatt azonban az ellenség elhagyta Erdélyt. 1611. október 10-én pedig az erdélyi országgyűlés úgy döntött, hogy Báthory hatalmának a megszilárdulását követ küldése útján közli a [[Török Porta|Portával]], és a fejedelem ajánlására Ghiczyt választották követnek. A Portára tartó Ghiczy azonban már novemberben felvette a kapcsolatot a Báthory uralmával elégedetlen nemesekkel, akik a [[Michael Weiss|Weiss Mihály]] (1569-1612) főbíró vezette, Báthoryval ellenszegülő, túlnyomó részben szászok lakta, Brassó városába húzódtak. Ghiczy a fejedelem ellenzékével meg is állapodott abban, hogy a Portán, mint az ő fejedelemjelöltjük, fel fog lépni, Báthoryval szemben. (Weiss Mihály 1612. január 27-én Brassó hűségét fel is mondta a fejedelemnek.)
20. sor:
A következő évben, 1613-ban, Ghiczy elnyerte Báthory bocsánatát, és ismét a fejedelem bizalmasa lett. I. Ahmed szultán azonban 1613. május 1-én Báthory Gábor trónfosztása, és Bethlen Gábor fejedelemsége mellett döntött. A török csapatok támogatásával visszatérő Bethlent 1613. október 23-án az erdélyi országgyűlés meg is választotta fejedelemnek.Báthory és Ghiczy már korábban Nagyváradra vonultak vissza.
 
Ghiczy azonban – feltehetően – el akarta nyerni az új fejedelem kegyét, ezért megszervezte Báthory Gábor megölését, akit a Nagy András kivégzése miatt bosszúszomjas hajdúk 1613. október 27-én, Nagyváradon, meg is gyilkoltak. <ref>Báthory Gábor gyilkosai – Nadányi (egyes helyeken Ladányi) MihályGergely, Szilassy János és Zámbó Balázs – 1614. márciusában, jutalom reményében, megjelentek [[Medgyes]]en, az erdélyi országgyűlésen, azonban a rendek a katonaság kezére adták őket, és mind a hármukat megölték.</ref> Ghiczy azonban csalatkozott: Bethlen elfogatta, [[Fogaras]] várában őriztette, amelynek a kapitánya, Balling János (?-1645) korábban Báthory embere volt. Ghiczyt meg is kínoztatta, majd 1614-ben – Bethlen tudtával – kivégeztette.
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ghiczy_András”