„Tu Sen-jen” változatai közötti eltérés

Ki tud a földön az örök csodákról<br />

s arról, mi szép? Más senki, csak a Vándor.<br />

A szél fehér, piros felhőket űz,<br />

tavaszt jelent a szilvafa, a fűz.<br />

A forró légbe fölszáll egy aranybegy,<br />

nádas ragyog a vízbe, mint aranyhegy.<br />

Egyszerre hallok egy vén éneket<br />

és hazavágyom, könnyem megered.<br />

Only to wanderers can come<br />

Ever new the shock of beauty,<br />

Of white cloud and red cloud dawning from the sea,<br />

Of spring in the wild-plum and river-willow....<br />

I watch a yellow oriole dart in the warm air,<br />

And a green water- plant reflected by the sun.<br />

Suddenly an old song fills<br />

My heart with home, my eyes with tears.<br />

獨有宦遊人， 偏驚物候新。<br />

雲霞出海曙， 梅柳渡江春。<br />

淑氣催黃鳥， 晴光轉綠蘋。<br />

忽聞歌古調， 歸思欲霑巾。<br />