„Hírügynökség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
A hírügynökség azokból az információkból készít hírt, amelyeknek van [[hírérték]]e. Ennek meghatározása tisztán szakmai feladat. Ez az elvárás a diktatúrákban nem érvényesül, hiszen az állami hírügynökség a hivatalos politika szószólója.
A [[19. század]]i európai hírügynökség előfizetői a korai időkben általában magánszemélyek (üzletemberek, diplomaták) voltak, a lapok csak később ismerték fel a friss információk jelentőségét. Az Amerikai Egyesült Államokban ez másként volt, hiszen az első ügynökséget a napilapok hozták létre. Az idő múlásával a magánszemélyeket szinte teljes egészében kiszorították az újságok, rádiók és televíziók. A trend az 1990-es években ismét változott, az előfizetők között újra megjelentek a magánszemélyeknek, elsősorban a gazdasági szereplők. A Reuters bevételeinek mindössze hét százaléka származott sajtótermékektől az 1990-es évek közepén.<ref>Pirityi Sándor, A nemzeti hírügynökség története (26. oldal) ISBN 963-7560-33-5</ref>
==A hírek jellemzői==
| |||