„Aiasz (Telamón fia)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
átírva, más forrásokból bővítve
1. sor:
{{egyért2|Telamón fiáról, a "nagy" Aiaszról|Aiasz (egyértelműsítő lap)}}
 
[[Fájl:Odysseus Ajax Louvre F340.jpg|bélyegkép|250px|Odüsszeusz és Aiasz vitája Akhilleusz fegyverei miatt]]
'''Aiasz''' (latinos névformája '''Ajax''') [[Görögország|görög]] [[mitológia]]i alak, a „nagy" Aiasz. [[Telamón]] [[szalamisz]]i király fia, a [[trója]]i háborúban görög sereg kiváló vitéze volt, unokatestvére, [[Akhilleusz]] után a legerősebb. Egy párbajt vívott [[Hektór]]ral, amelyben egyikük sem tudott győzni. Védelmezte a hajókat a trójai támadás ellen, és [[Odüsszeusz|Odüsszeusszal]] vállvetve elvette tőlük Akhilleusz holttestét. Az elesett hős fegyvereiért, amelyeket anyja, [[Thetisz]] felajánlott a holttest megmentőjének, így Aiasz és Odüsszeusz ketten vetélkedtek. Érveiket a görögök tanácsa előtt adták elő, ahol az ügyesebben érvelő Odüsszeusz győzött. Aiasz megdühödött rá és a többi görög vezérre, le akart számolni velük, de az éj sötétjében s részegségében (a [[mítosz]] más változatai szerint [[Pallasz Athéné]] által rábocsátott tébolyában) a trójaiaktól zsákmányolt nyájakat és azok pásztorait kaszabolta le. Másnap szégyenében a kardjába dőlt. Rabnőjétől, [[Tekméssza|Tekmésszától]] egy fia, [[Eurüszakész]] maradt.
 
'''Aiasz''' (latinos névformája '''Ajax''') híres harcos a [[Görögország|görög]] [[mitológia|mitológiában]]. A [[trójai háború]]ban szintén részt vevő névrokonától való megkülönböztetésképpen „nagy" Aiaszként emlegetik. Szülei [[Telamón]] [[szalamisz]]i király és Periboia fia. Rabnőjétől, Tekmésszától egy fia, [[Eurüszakész]] született.
[[Homérosz]] az Iliászban bátor, ám kissé együgyű harcosnak írta le, az Odüsszeiában, amikor Odüsszeusz leszáll az alvilágban egyedül Aiasz árnya az, aki sértetten félrehúzódik előle. [[Szophoklész]] fennmaradt tragédiáinak egyike foglalkozik vele, az „Aiasz” című, ez az őrületéből eszmélő hős vívódását festi le, amely az öngyilkossághoz vezeti őt, majd [[Teukrosz]]nak, Aiasz féltestvérének Odüsszeusz kel a védelmére, amikor az [[Agamemnón]] és [[Menelaosz (mitológia)|Menelaosz]] tilalma ellenére is ragaszkodik a hős tisztességes eltemetéséhez.
 
Még kisfiú volt, amikor apját meglátogatta [[Héraklész]] és a gyermeket betakarva a némeai oroszlán bőrével, erőt és sebezhetetlenséget kért számára [[Zeusz]]tól. Aiasz így kett a görög sereg második legerősebb vitéze ([[Akhilleusz]] után), és csak a vállán, csípején és hónalján volt sebezhető.
Aiasz életének több mozzanatát ábrázolják vázaképek, ezeken többnyire más hősök társaságában (például Akhilleusszal kockázva) láthatjuk. [[Exekiasz]] egyik [[amphora|amphoráján]] az öngyilkosságra készülő hős látható. Az újkorban [[Alessandro Scarlatti]] írt róla operát.
 
A [[trójai háború]]ban a tizenkét hajónyi szalamiszi sereget vezette. Az [[Iliász]]ban bátor, ám kissé együgyű harcosként jelenik meg. [[Aiasz (Oileusz fia)|Névrokonával]] ellentétben nyugodt és megfontolt természetű volt. Amikor [[Hektór (mitológia)|Hektór]] párviadalra hívta ki a legbátrabb görögöt, többen is jelentkeztek, de Aiaszra esett a választás. Estig küzdöttek egymással, de egyikük sem tudott győzni. Amíg Akhilleusz sértődötten elvonult, Aiasz volt a görögök legfőbb támasza az erődítések és a hajók körüli harcokban. Odüsszeusz és Phoinix mellett tagja volt annak a követségnek, amely a sértett [[Akhilleusz]]t rábeszélte a harc folytatására. Akhilleusz fiát bajtársa halála után sajátjaként nevelte. [[Odüsszeusz|Odüsszeusszal]] együtt visszaszerezte a trójaiaktól Akhilleusz holttestét, így ketten vetélkedtek az elesett hős fegyvereiért, [[Thetisz]], Akhilleusz anyja ajánlott fel a holttest megmentőjének. A görögök tanácsa az érvelésben jártasabb Odüsszeusznak ítélte a fegyvereket, ezért Aiasz megdühödött a görög vezérekre. Dühében le akarta mészárolni őket, de részegségében illetve a történet más változatai szerint [[Pallasz Athéné]] által rábocsátott tébolyában a közelben levő juhnyájakat és pásztoraikat kaszabolta le. Amikor másnap ráébredt tettére, szégyenében öngyilkos lett. [[Agamemnón]] nem engedte, hogy Aiasz holttestét elégessék, hanem a Rhoiteion-fokon, koporsóban temettek el. Az [[Odüsszeia]] szerint, Odüsszeusz alvilági útja során Aiasz árnya sértetten félrehúzódott előle.
 
Aiasz életénektragikus többsorsát mozzanatátaz ábrázoljákókori vázaképekgörög irodalomban [[Aiszkhülosz]], ezeken[[Szophoklész]] és az ifjabbik [[Asztüdamász]], a rómaiaknál [[Livius Andronicus]], [[Quintus Ennius]], [[Marcus Pacuvius]] és [[Attius]] dolgozták fel. Aiasz több vázaképen is megjelenik, többnyire más hősök társaságában (például Akhilleusszal kockázva) láthatjuk. [[Exekiasz]] egyik [[amphoraamfóra|amphorájánamfóráján]] az öngyilkosságra készülő hős látható. Az újkorban [[Alessandro Scarlatti]] írt róla operát.
 
== Források ==
* Apollodórosz: ''[http://mek.niif.hu/05700/05780/05780.htm Mitológia.]'' Ford. Horváth Judit. Budapest: Európa. 1977.
*{{KiKiMitol copy|16}}
* {{Pecz|url=http://mek.niif.hu/03400/03410/html/285.html}}
* [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]]: ''Mitológiai kislexikon.'' Budapest: Könyvkuckó. 1998. 25. o. ISBN 963 9077 71 2
* {{KiKiMitol copy|16}}
 
{{Homérosz}}
{{portál|ókor}}