Wikipédia

„Hurrik” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
átír
1. sor:
[[Fájl:Orientmitja2300aC.png|thumb|300px|Korai hurri államok az [[Akkád Birodalom]] idején]]
 
A '''hurrik''' (Biblia:Jebuzeusokbibliai ''jebuzeusok''), más néven '''hurriták''' ([[ékírás]]sal 𒄷𒌨𒊑), [[ókor]]i nép, amely[[Mezopotámia|Észak-Mezopotámiában. Általános feltevés szerint – amelyre azonban konkrét bizonyíték nincs – az [[i. e. 2. évezred]]ben első felében a [[Van-tó]] térségéből [[Mezopotámia|Észak-Mezopotámiába]]vándoroltak be későbbi vándoroltlakhelyükre. Innen indították hadjárataikat [[AsszíriaHettita Birodalom|Hatti]], Mezopotámia, [[Kis-ÁzsiaAsszíria]], [[Szíria]] és [[Palesztina]] ellen. A hurrita népelemnek nagy szerepe volt [[Mitanni]] és [[Urartu]] államok kialakulásában, illetve az [[asszírok|asszír]] nép létrejöttében.
 
== Nyelvük ==
{{fő|Hurri nyelv}}
 
Nyelvük több nyelvész szerint a [[kaukázusi nyelvcsalád]]ba tartozott, ahogy a [[hattik]] és [[urartuiak]] nyelve is. A nyelvcsalád népeinek őshazája [[Anatólia]] volt, és ez volt az eurázsiai fémművesség egyik fő központja is. A magyar ''vas'' szót is egyes nyelvészek a [[hurri nyelv]] ''ushu'' szavára vezetik vissza, amit a [[Kaukázus]]tól északra nomadizáló magyarok könnyen átvehettek a [[hatti nyelv]] ''Es-ten'' 'Nap-isten' szavával együtt, mint ''isten''.
 
== Történelmük ==
 
Az [[i. e. 3. évezred]] végén, a [[Sumer]] feletti [[gutik|guti]] uralom idejéről ismert [[Atalsen]] neve, egyakit hurri uralkodóetnikumúnak nevegondolnak. [[Urkis]] (a török-szíriai határon?) és [[Navar]] (a Tigristől keletre?) királyának mondta magát, azaz meglehetősen nagy birodalma volt. Templomot épített [[Nergal]] istennek. Egy másik hurri uralkodó, [[Tisatal]], [[Ninua]] (Ninive) ura, szintén templomot emelt Nergalnak, és diplomáciai kapcsolatot létesített [[Su-Szín]], a [[III. Ur-i dinasztia]] királya uralkodásának harmadik évében annak egyik hadvezérével.
 
Később a legjelentősebb hurri államok az [[i. e. 15. század]] körül felemelkedett [[Mitanni]] és az [[i. e. 9. század]]tól [[Urartu]] voltak.
 
== Társadalmuk ==
Egy ma már elavultnak számító nézet szerint a birtokba vett területeken átalakították az uralkodó osztályt. Ezt a feltevést arra alapozták, hogy a hurri nyelv és kultúra viszonylag gyorsan terjedt és rögzült más népeknél. Így a [[hettiták]] és az [[asszírok]] esetében is. E folyamat iránya azonban még nem kellően felderített, lehetséges, hogy a hurri kultúra más népekkel egyező elemeit éppen a hurrik vették át másoktól. A földbirtokra vonatkozó hurri szabályok hasonlóak a Mezopotámia más területein tapasztalhatókkal, örökletes volt, és a földet nem lehetett eladni. Ezt a rendeletet azonban örökbefogadások és adományozások útján gyakran kijátszották.
 
A fentihez hasonló módon elavult nézet, hogy a [[harci szekér]] és a lótenyésztés kizárólag a hurrikhoz köthető lenne. A ló háziasítása tekintetében a történettudomány egyik előfeltevése volt az indogermán elmélet felállítása óta, hogy a lovat az indoeurópaiak terjesztették el a világon, ezért soha nem merült fel a mezopotámiai lóalkatú csontvázakkal kapcsolatban, hogy lovak lennének. Minden lószerű leletet közelebbi vizsgálat nélkül egyszerűen vadszamárként írtak le. Ma már bizonyosra vehető, hogy Mezopotámia ismerte a lovat az [[i. e. 3. évezred]] első felében is.
<!--Innentől szó szerinti másolmány-->Minden helyen, amit birtokba vettek, uralkodó osztályt alakítottak. A földbirtok a hurriták közt örökletes volt, és a földet nem lehetett eladni, ezt a rendeletet azonban örökbefogadások és adományozások útján gyakran kijátszották.
 
A hurriták katonai fölényét ló vontatta harci szekereik biztosították, az ókori Kelet legsikeresebb lótenyésztői közé tartoztak.<!--Idáig szó szerinti másolmány--> A ló háziasításának és a gyors harci kocsihoz szükséges [[Kerék#Küllős kerekek|küllős kerék]] feltalásának területe az [[i. e. 3. évezred]]ben az [[Aral-tó]] és az [[Ural]] közötti terület volt, ahol ekkoriban ismeretlen nevű, a nyelvelméletek szerint indoiráni népek éltek. Később ezen a területen alakult ki egyébként a lovas [[nomadizmus]] is, a [[magyar őstörténet|magyarok]] valószínűleg aktív közreműködésével. Innen az innovációk a [[Kaukázus]]on keresztül terjedtek el a hurrik területén keresztül [[Mezopotámia]] felé. A közvetítésben a hurrik alapvető szerepet játszottak, és talán az eredeti indoiráni feltalálók csoportjai jelentek meg a hurrik között, amire az első [[mitanni]] királyok [[szanszkrit nyelv|szanszkrit]] nevei, illetve a haditechnika és a harckocsizó nemesség, az [[arjannu]] neve is utal.
 
== Vallásuk ==
26 ⟶ 27 sor:
* '''Veres Péter''': ''A honfoglaló magyarok életmódjának kérdései'' – Honfoglalás és néprajz (Balassi Kiadó, Budapest 1997) ISBN 963-506-122-6
{{HerzogŐsiÁllamok}}
*{{Eltűnt népek copy|61–62}}<!--A bejelölt pár mondatot kellene csak átírni, hogy ne legyen másolmány-->
 
{{portál|ókor}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hurrik”