„A Holnap” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
1908 tavaszán több nagyváradi fiatal költő és író tervezte egy irodalmi társaság megalakítását. Ehhez az adott végső lendületet, hogy 1908 februárjában a Premontrei Főgimnázium tanáraként [[Nagyvárad|Váradra]] érkezett [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]]. Juhász levélben fordult egyetemi barátaihoz ([[Babits Mihály|Babitshoz]], [[Kosztolányi Dezső|Kosztolányihoz]], [[Oláh Gábor]]hoz),hogy bevonja őket a mozgalomba. Közülük Babits Mihály vállalta el a tagságot, s a váradi rokoni kapcsolatokkal rendelkező [[Balázs Béla]] is. 1908 tavaszára kialakult az írógárda a hét költő – [[Ady Endre]], [[Babits Mihály]], [[Balázs Béla]], [[Dutka Ákos]], [[Emőd Tamás]], [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]], [[Miklós Jutka]] részvételével. Ők mindannyian Ady feltétlen hívei voltak.
 
1908. április 1-jén történt meg a társaság névválasztása. Adyt sürgették, aki aznap érkezett vonattal, s fáradtan csak annyit mondott: „Hagyjuk most, majd holnap.” Erre egyhangú felkiáltással szavazta meg a társaság ''„A Holnap” Irodalmi Társaság'' elnevezést. (Az antológia címe is ez lett, névelővel ellátva, a hét betű a hét poétára utal.) (A ''[[Nagyváradi NaplóbanNapló]]''ban 1908. április 27-én [[Antal Sándor]] tudósított a megalakulásról).
 
== Célok ==
Céljuk az volt, hogy a [[Budapest]]re központosuló kulturális élet mellé egy másik, a konzervatív irodalmi szemlélettel szemben haladó, modern vidéki centrumot hozzanak létre. Ennek leginkább a mind gazdasági, mind kulturális szempontból legdinamikusabban fejlődő [[Nagyvárad]] felelt meg. Nagyváradot ekkor már pezsgő szellemi élete miatt, mint ''„Körös-parti Párizs”''-t emlegették.
 
1908. szeptember 27-én történt meg az alakuló társaság első személyes találkozása a közönséggel, a [[Vajda János]]-emlékünnep alkalmából. A Nagyváradi Napló szeptember 29-i másfél oldalas beszámolója szerint Emőd Tamás Ady-verseket szavalt (köztük az ekkorra írt Egy néhai költőt, melynek végleges címe: Néhai Vajda János, valamint a Találkozás Gina költőjével címűt), Ady pedig előadást tartott az új magyar irodalomról. Ettől a naptól kezdve a Független Magyarország című napilap lett a holnaposok budapesti „félhivatalos lapja”, mely rendszeresen közölte a mozgalom terveiről, eseményeiről szóló híreket.
15. sor:
 
== Az antológiák ==
Szerettek volna rendszeresen megjelenő irodalmi lapot indítani, de ennek meghiúsulása miatt egy antológia szerkesztésében állapodtak meg. A társaság ezen első kiadványa, „A Holnap” antológia 1908 őszén jelent meg, és hatalmas feltűnést keltett. A szerkesztő [[Antal Sándor]] volt, aki a korabeli bírálatok szerint elég önkényesen válogatta össze a verseket. A verseskötet bemutatóját szeptember 27-én rendezték meg a váradi városházán. Ez volt az irodalmi társaság első nyilvános fellépése.
 
1909. április 1-jén megjelent az irodalmi antológia második kötete, melyet [[Budapest]]en nyomtattak. A szerkesztéssel az Ady által nagyon kedvelt [[Kollányi Boldizsár]]t bízták meg, aki mérnökemberként került Váradra.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Holnap