„Kimmerek” változatai közötti eltérés

== Történetük ==

 

 

A lényegesen erősebb keleti ág átkelt a [[Kaukázus]] hegyláncain, és i. e. 720 táján lerohanta [[Urartu]], elpusztítva az ország északi és nyugati részét. Az asszírok i. e. 714-ben tönkreverték [[I. Rusza]] urartui király seregét, majd legyőzték a kimmereket is: a két meggyengült nép ezután valószínűleg szövetséget kötött, és közösen hódították meg [[Phrügia|Phrügiát]] (i. e. 695-ben). Ezután a keleti kimmerek hosszan tartó, hullámzó eredményű konfliktusba keveredtek [[Lüdia|Lüdiával]]. Kezdetben jelentős sikereket értek el: i. e. 676–650 körül megölték Lüdia királyát, [[Gügész]]t, elfoglalták [[Szardeisz]] alsó városát ([[i. e. 644]]), és még [[Iónia|Ióniát]] is sanyargatták. Gügész utóda, II. Ardüsz azonban az [[Asszíria|asszírokkal]] szövetkezve túlerőre tett szert. A kimmerek bukásában Lüdia és Asszíria mellett néhány nagy járvány is közrejátszott. Az [[asszírok]] [[i. e. 640]] körül verték le [[Lügdamisz]] (asszírul ''Dugdamme'') vezette kimmereket,<ref name=roaf>{{Roaf}}</ref> maradékaikat pedig [[II. Alüattész]] lüdiai király hódította meg; maradékaikat valószínűleg [[Kappadókia|Kappadókiában]] telepítette le. Nevük az ókorban a Kimmériai Boszporusz ([[Kercsi-szoros]]) és néhány [[Krím-félsziget|krími]] város nevében élt tovább.