„Boirebisztasz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox + kieg
1. sor:
{{Uralkodó infobox
'''Burebista''' (? – [[i. e. 44]]) a [[Dák Királyság]] létrehozója volt, alatta élte az ország fénykorát.
| név =Boirebisztasz
| kép =
| képaláírás =
| ragadványnév =
| titulusai =
 
| állam =Dák Királyság
| megnevezés =királya
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =[[i. e. 62]]
| uralkodás_vége =[[i. e. 45]]
| koronázás dátuma =
| koronázás helye =
| örököse =
| előd =nincs
| utód =[[Dekainosz]]
 
| uralkodóház =
| teljes_név =
| születési dátum =
| születési hely =
| halálozási dátum =
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| nyughelye =
| házastárs =
| házastárs2 =
| házastárs3 =
| házastárs4 =
| gyermekei =
| édesapa =
| édesanya =
| lábjegyzet =
}}
[[FájlKép:Dacia 82 BC.png|thumb|left|[[Dacia]] Burebista uralma idején]]
'''Boirebisztasz''' (vagy '''Burebista''', '''Rubobostes''', ? – [[i. e. 44]]) a [[Dák Királyság]] létrehozója volt, alatta élte az ország fénykorát. Ez az állam egyesítette a [[kárpát-medence]]i [[dákok]] és [[szkíták]], az al-dunai [[géták]] területeit. [[Iustinus]]nál az ''incrumenta Dacorum per Rubobostem regem'' meghatározás szerepel,<ref>Prolegomena 32</ref> de a dák politikai viszonyokat tekintve Rubobostes nem lehet Boirebisztaszt megelőző dák-géta király. A Boirebisztasz név utótagja a bastarnákra utal.
 
== Élete, uralkodása ==
[[Fájl:Dacia 82 BC.png|thumb|left|[[Dacia]] Burebista uralma idején]]
 
Boirebisztasz fiatalkoráról semmit nem tudunk. Hatalomra kerülése az [[erdély]]i [[szkíták]] ellenében történt, akik az [[i. e. 4. század]] óta uralták azt a területet. A [[dákok]] Boirebisztasz előtt bár számbelileg többségben voltak Erdélyen kívül az összes többi dák területen, politikai szerephez nem jutottak. Uralkodásának kezdetére vonatkozóan bizonytalan történetírói utalások vannak, így a [[Jordanes]] által megadott párhuzam (eszerint [[Lucius Cornelius Sulla|Sullával]] egyidőben került volna trónra) is a megbízhatatlan források közé tartozik. A [[pontosz]]i [[VI. Mithridatész pontoszi király|VI. Mithridatész]] [[i. e. 64]]-ben a róma elleni hadjárata alkalmával még nem számol a dákokkal, holott a [[pannonok]] már szóba kerülnek. Valószínűleg Boirebisztasz ekkor még nem volt hatalmon. Amikor viszont [[Caius Iulius Caesar]] [[i. e. 59]]-ben a [[gallia]]i mandátuma mellé megkapja az Illyricumot is, azt nem a pannonok vagy a scordiscusok, hanem a dákok magyarázhatják. Ugyanebben az évben a [[boiok]] és [[tauriscusok]] királya, [[Kritaszirosz]] vereséget szenvedett Boirebisztasztól. Így a trónra lépés [[i. e. 64]] és [[i. e. 60]] közé tehető.
Burebista fiatalkoráról semmit nem tudunk. [[I. e. 82]] körül barátja [[Deceneus]] főpap segítségével egyesítette a különböző [[dákok|dák]] törzseket, létrehozva az egységes Dák Királyságot, amely eleinte csak a történelmi [[Erdély]] területére terjedt ki, Burebista azonban egy hadjáratban [[i. e. 55]]-ben legyőzve a [[kelták]]at országa határait a [[Tisza|Tiszáig]] tolva ki, majd [[i. e. 60]]-ban elfoglalta a [[Fekete-tenger]] partján levő görög gyarmatvárosokat. Halálakor országa határa északon az [[Északkeleti-Kárpátok|Erdős-Kárpátok]], keleten a [[Fekete-tenger]] és a [[Bug]] torkolatvidéke, nyugaton a középső-[[Duna]], délen pedig a [[Balkán-hegység]] volt.
 
[[I. e. 64]]–[[i. e. 60|60]] körül barátja [[Deceneus]] főpap segítségével egyesítette a különböző [[dákok|dák]] törzseket, létrehozva az egységes Dák Királyságot, amely eleinte csak a történelmi [[Erdély]] területére terjedt ki, de hamarosan keleti és nyugati irányban is megnövekedett.
 
Boirebisztasz hadjáratait nem lehet pontosan datálni, de „néhány év” leforgásáról van szó. Egy hadjáratban legyőzte a [[kelták]]at országa határait a [[Tisza|Tiszáig]] tolva ki, majd elfoglalta a [[Fekete-tenger]] partján levő görög gyarmatvárosokat. Ezek [[i. e. 63]]-ig VI. Mithridatész fennhatósága alatt álltak. Ekkor [[Caius Antonius Hybrida]], Macedonia helytartója foglalta el és [[i. e. 61]]-ig tartotta azokat a bastarnákkal szemben. Nagy valószínűséggel ezen harcokban tört ki Boirebisztasz a Kárpát-medencéből, és a római forrásokban említett bastarnák valójában az ő hadserege voltak, vagy szoros szövetség állt fenn köztük.
 
Hadjáratai még a [[Cseh-medence]] vidékére is kiterjedtek, itt a morvaországi [[germánok]] egyik törzsével harcolt. Halálakor országa határa északon az [[Északkeleti-Kárpátok|Erdős-Kárpátok]], keleten a [[Fekete-tenger]] és a [[Bug]] torkolatvidéke, nyugaton a középső-[[Duna]], délen pedig a [[Balkán-hegység]] volt.
 
Országa védelmére Burebista egy erődrendszert építtetett ki a [[Déli-Kárpátok]] mentén, amelyek ellenőrizték a legfontosabb szorosokat, ezzel később sok bajt okozva a [[Dák-római háborúk|rómaiaknak]]. FővárosáváEredeti székhelye egy [[dionüsziopolisz]]i töredék alapján [[Zargidava]] lehetett, a mai [[Poiana]], ahol rengeteg görög gyarmati árut halmoztak fel, és három méter magas földsánc védte. A szöveg szerint már Boirebisztasz apja is itt lakott. Később, az ötvenes években fővárosává a mai [[Várhely]] közelében fekvő [[Sarmisegethuza|Sarmisegethusát]] tette meg. Ez egybeesik a Dák Királyság hatalmi struktúrájának kiépítésével.
 
[[I. e. 48]]-ban Burebista a [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] és [[Pompeius]] között folyó harcba beleavatkozva [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeiust]] kezdte támogatni. A dyonisiosidionüszioszi Acorniont küldte egy dák sereggel a hadvezér segítségére, Pompeius azonban ennek ellenére elvesztette a háborút. Caesar meg akarta bosszulni BurebistaBoirebisztasz csatlakozását Pompeiushoz, ennek érdekében hadjáratot tervezett ellene, amely azonban nem indulhatott el, mivel [[i. e. 44]] [[március 15.|március 15]]-én a senatus tagjai Caesart meggyilkolták. A sors különös fintora, hogy még abban az évben Burebista egy, az arisztokraták által ellene szőtt ősszeesküvés eredményeként hasonló sorsra jutott. Utóda addigi barátja DeceneusDeceneu lett, aki azonban gyenge utódnak bizonyult és a Dák Állam hamar szétesett, uralma csak az [[Erdélyi-medence]] fölött maradt meg. Ezzel Dacia nagy korszaka lezárult.
 
== Források ==
* [[Vékony Gábor]]: ''Dákok, rómaiak, románok'', Akadémiai Kiadó, 1989. ISBN 963 05 5540 9
{{források}}
== Külső hivatkozás ==
Bicsok Zoltán-Orbán Zsolt: Mică Enciclopedie de istoria română, Csíkszereda, 2006.