„Pozsonyi hídfő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
trianonban szó sem volt Dévényről, a csehszlovák-osztrák határt máshol rajzolták. az erőmű tervezéséhez nem kellett a hídfő, ahhoz bőven elég volt a nemzetközi szerződés
1. sor:
{{coor title dms|48|4|42|É|17|7|32|K|type:city_region:SK}}
Az első világháborút lezáró [[Párizs környéki békeszerződések]] [[Magyarország]] elleni stratégiai megfontolásból csehszlovák hídfőt képeztek [[Pozsony|Pozsonnyal]] szemben a Duna jobb partján [[Pozsonyligetfalu]] [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] csatolásával.
A [[trianoni békeszerződés]] [[Dévény]]től az [[Ipoly]] torkolatig általánosan a [[Duna]] mederközepét határozta meg az új magyar–csehszlovák határnak. Kivételt képezett azonban [[Pozsony]] környéke, ahol [[Magyarország]] elleni stratégiai megfontolásokból egy cseh hídfőt képeztek a Duna jobb partján, Pozsony „védelmére”.
A hídfő kezdetben valóban kisméretű volt, mindössze [[Pozsonyligetfalu]]t és határát foglalta magában.
 
[[19391938]] márciusábanoktóberében, [[Csehszlovákia]]a megszűnésekormüncheni ésegyezmény az első önálló szlovák állam megalakulásakor [[Németország]]nyomán a [[Harmadik Birodalom|Birodalomhoz]] csatoltamegszerezte [[Pozsonyligetfalu]]t és a Duna-balparti [[Dévény]]t, szintén stratégiai megfontolásból.
 
A szovjetháború hadseregvégén a fegyverszüneti egyezmények [[Kárpátalja]] kivételével visszaállítottavisszaállították Csehszlovákia [[1938]]-as határait. (Kárpátalját a moszkvai szerződés alapján csatolták a Szovjetunióhoz, Ukrajnához 1945-ben.) Pozsonyligetfaluban működött az a tábor, ahová 1945-ben vélt vagy valós bűnökkel vádolt magyarokat és németek zártak, irtózatos körülmények közé.
 
[[Fájl:Slovakia borders1947.png|bélyegkép|jobbra|300px|A párizsi békeszerződésben érintett területek.
1-gyel jelölve a pozsonyi hídfő.]]
 
A [[Párizsi békeszerződések|párizsi béketárgyalások]]on vetette föl a csehszlovák delegáció, hogy a magyarok ellen honvédelmi okokból szükség van a pozsonyi hídfő kibővítésére, öt magyarországi községgel. A tervezetben eredetileg [[Dunacsún]], [[Horvátjárfalu]], [[Oroszvár]], [[Rajka]] és [[Bezenye]] szerepelt. Dunacsún, Horvátjárfalude ésvégül Oroszvárcsak maaz [[Szlovákia|Szlovákiához]]első tartozik.hármat Ezáltalítélték a Duna mindkét partjának egy hosszabb szakasza Csehszlovákiához került, ami többek között a folyam elterelését is lehetővé teszi, így alapja lett a [[bős–nagymarosi vízlépcső|bősi vízierőmű]] építésének tervének isCsehszlovákiának.<ref>[http://www.law.klte.hu/jati/tanszekek/nemzetkozi/tse/bos-segedanyag2009.pdf A bős–nagymarosi vízlépcsőper vázlatos áttekintése]</ref>
 
Pozsonyligetfalu területén az [[1970-es évek]]ben százezres [[lakótelep]]et építettek. Ma mind a négy egykori település (Pozsonyligetfalu, Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár) [[Pozsony]] városrésze, a [[Pozsonyi V. járás]]hoz tartoznak.
Pozsonyligetfalut az [[1970-es évek]]től kezdve százezres [[lakótelep]]i városrésszé építették ki.
 
A terület ma [[Pozsony]] [[Pozsonyi V. járás|V. járása]].
 
== Forrás ==