„Gyulai Pál (történetíró)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
Gyulai családi hátteréről keveset tudni. Az 1577-ben kelt nemesítő levele szerint „plebejusi, nem nemesi állapotban” született. Apja Gyulai Szabó Miklós, anyja Walkay Márta volt. János nevű öccse [[Báthory István]] lengyelországi hadjárataiban tisztként vett részt, név szerint nem ismert lánytestvére pedig [[Bethlen Miklós]] kancellár dédanyja volt.<ref>Horn 2009: 249.</ref>
 
Gyulai Pál [[Kolozsvár]]on kezdte tanulmányait, majd [[Bekes Gáspár]] támogatásával [[Padova|Páduában]] végezte az egyetemet (1571).<ref>Szinnyei, a ''Magyar életrajzi lexikon'' és a {{MNL}} szerint Bolognában is tanult; de ennek semmilyen írásos nyoma nem maradt l. Szabó 1974: 12.</ref> Az Itáliában töltött öt év alatt megtanult [[olasz nyelv|olaszul]], tovább tanulmányozta a már otthon elsajátított [[latin nyelv|latin]] és [[görög nyelv]]et, [[filozófia|filozófiával]] foglalkozott, emellett az orvosi tudományokból is oklevelet szerzett. Itt ismerkedett össze a kor humanistái közül [[Berzeviczy Márton]]nal, [[Kovacsóczy Farkas]]sal, [[Verancsics Faustus]]sal, [[ZsámbokiZsámboky János]]sal és [[Hugo Blotz]]-cal, illetve itt került kapcsolatba az erdélyi főurak közül ifjabb Báthory Istvánnal, Bornemisza Boldizsárral és [[Kendy Farkas]]sal. Kapcsolatai később segítségére voltak hivatali karrierjének építésében.
 
1572 végén – 1573 elején visszatért Erdélybe, és a Bécs által támogatott trónkövetelő Bekes Gáspárhoz csatlakozott. 1573 októberében [[Báthory István]] megostromolta Bekes [[fogaras]]i várát. Bekes kiszökött a várból, kincseinek őrizetével Gyulait bízva meg, és meghagyta neki, hogy értékes jószágait adja át Báthorynak, nehogy a fosztogatók kezére jussanak. Gyulait gyanúba fogták, hogy a rábízott javak nagyobb részét elrejtette, ezért és a titkos tervek miatt, amelyeket állítólag Báthory ellen szőtt, bebörtönözték.
21. sor:
1588–1589 körül feleségül vette Ghyczy Katalint, [[Ghyczy János]] kormányzó unokahúgát, aki azonban néhány éven belül meghalt. 1592 elején Gyulai ismét megnősült, második felesége, Füzi Borbála révén a fejedelemmel is rokonságba került. A két házassággal Gyulai növelte vagyonát és társadalmi rangot is szerzett magának. A nemességgel együtt kapott [[Abafája]] mellett birtoka volt többek között a marosszéki [[Szováta|Szovátán]], [[Maroskövesd|Kövesd]]en, [[Marosszentkirály|Szentkirály]]on, az udvarhelyszéki [[Siklód]]on, a bihari [[Érmihályfalva|Nagymihályfalván]], a Torda vármegyei [[Nagyoklos]]on, [[Kisoklos]]on, [[Aranyosivánfalva|Ivánfalván]], [[Járabánya|Járabányán]], [[Mezőzáh]]on, [[Kisnyulas]]on, az aranyosszéki [[Magyarléta|Magyarlétán]], [[Hesdát]]on, [[Alsójára|Alsójárán]], [[Felsőjára|Felsőjárán]] és [[Lupsa|Lupsán]].
 
1591-ben részt vett a gyulafehérvári tanácskozásban, amelyen a főurak elhatározták, hogy véget kell vetni a [[Báthory Zsigmond]] fejedelem és unokatestvére [[Báthory Boldizsár]] közötti viszálynak, ha másképp nem lehet, Báthory Boldizsárt ki kell űzni az országból vagy kivégeztetniki kell végeztetni. A gyűlésnek ezen titkos határozatáról Gálfi János és Gyulai értesítették a fejedelmet, akinek Carillo nevű gyóntatója azonban Báthory Boldizsárnak is továbbadta az értesülést. A Báthory Boldizsár haragjától tartó urak mindent Gálfira és Gyulaira hárítottak. 1592. december 10-én a fejedelemmel időközben kibékült Báthory Boldizsár – Báthory Zsigmond beleegyezésével<ref>Benkő 1999: 303.</ref> – katonáival Abafáján darabokra kaszaboltatta Gyulait.
 
Gyermek nem maradt utána. Végrendeletében latin és görög könyveit a [[brassó]]i városi könyvtárra hagyta. Ezer forintot hagyományozott „az [[kolozsvár]]i és [[marosvásárhely|székelyvásárhelyi]] scholákban tanuló szegény deákok segítségére.”<ref>Szabó 1974: 62.</ref> Az 1607-es kolozsvári országgyűlés rehabilitálta a jogtalanul kivégzett Gyulait.
38. sor:
== Források ==
* '''Benkő 1999:''' {{TrSpec|11}}
* '''Horn 2009:''' {{CitLib | aut = Horn Ildikó: ''| tit = Hit és hatalom: | subtit = Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi története.'' | loc = Budapest: | red = Balassi. | ann = 2009. | pag = 249–256. ISBN| isbn = 978- 963- 506- 793- 0}}
* '''Kenyeres 1967:''' ''Magyar életrajzi lexikon I. (A–K).'' Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. [{{MÉL|1||http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05705.htm On-line elérés]}}
* '''MNL 1999:''' {{MNL|9|59}}
* '''Szabó 1974:''' {{CitLib | aut = [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]]: ''| tit = Abafáji Gyulay Pál.'' | loc = Budapest: | red = Akadémiai. | ann = 1974. ISBN| isbn = 963 05 0114 7 | ser = Humanizmus és Reformáció | sernr = 96305011473}}
* '''Szinnyei 1896:''' {{Szinnyei|4||g/g07331.htm}}
* '''ÚMÉL 2001:''' {{ÚMÉL|2|1201}}
47. sor:
 
== További irodalom ==
* ''{{CitLib | tit = Erdélyország történetei tára egykorú s magyar nyelven készített történet- iratok-, levelek-, országgyűlési végzések- és törvényczikkelyekből.'' Első kötet 1540 – 1600 | ass = Kiadják Gróf Kemény József és Nagyajtai Kovács István. Első| kötetloc 1540= Kolozsvár 1600.| Kolozsvár:red = Barra Gábor. | ann = 1837.}}
* {{CitPer | aut = Gárdonyi Albert: | tit = Abafáji Gyulay Pál. ''| per = Századok.'' | ann = 1906. évf.| pag = 894–910.}}
* {{CitLib | aut = Veress Endre: | tit = Carillo Alfonz jezsuita atya levelezése és iratai. | loc = Budapest. | ann = 1906.}}
* {{CitPer | aut = Szabó György: | tit = Adalékok Abafáji Gyulai Pál életéhez. ''| per = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények.'' | loc = Kolozsvár. | ann = 1957. | fasc = 1-4. sz.| pag = 133-139. o.}}
 
{{Portál|Erdély|-}}