Minikönyv

Szűkebben definiálva miniatűr könyveknek, illetve minikönyveknek azokat a kisméretű könyveket nevezzük, amelyeknek mérete 30 és 76 milliméter között van. Kötésük a nagyméretű könyvekéhez hasonló, szövegük olvasható. Tematikailag igen változatosak lehetnek.

Tágabb értelemben a minikönyvek három kategóriába sorolhatók: • törpekönyvek azok, amelyeknek mérete 76 és 100 milliméter között van, • minikönyvek a 30 és 76 milliméter közötti méretűek, • mikrokönyvek vagy babaházi könyvek a 30 milliméternél kisebbek.

E három kategória alapján a gyűjtők is csoportokba sorolhatók. Van olyan gyűjtő, aki mindent gyűjt és van, aki vagy csak mikro-, vagy csak mini-, esetleg csak törpekönyvek iránt érdeklődik.

Eredete

A miniatűr könyvek kezdetben főleg kisméretű imádságos könyvek voltak, amit az emberek bárhová magukkal vihettek. Kialakulásuk másik oka az volt, hogy a nyomdászok versenyre keltek egymással azért, hogy ki tud kisebb méretű nyomtatott könyvet készíteni. A mindenkori politika gyakorta népszerűsítő kiadványként adott ki könyvecskéket. Napjainkban esetenként reklám célokat is szolgálnak. A mai minikönyvkészítőket azt is szem előtt tarják, hogy e könyvek nagyon szép különleges ajándék szerepét is betölthetik.

Témájuk

A minikönyvek és gyűjtőik tematika szerint is csoportosíthatóak. Pl.: naptár, biblia, szépirodalom, művészet, sport, politika, helytörténeti könyvek, szótárak, stb.

Formájuk

A miniatűrkönyvek formája is igen változatos:

• 1. szabvány méret, (amikor a magassága több mint a szélessége),
• 2. haránt formátum (amikor a magassága kisebb a szélességénél),
• 3. négyzetes alak,
• 4. kerek,
• 5. ujjnyi méret,
• 6. nyolcszögletű forma,
• 7. háromszögletű forma,
• 8. tekercs,
• 9. minden egyéb (pl. virág, szív, tengeri kagyló, hegedű stb.)

Méretük

A legkisebb mini- illetve mikrokönyvek mérete a nyomdatechnika fejlődésével csökken. Mai ismereteink szerit 1674-ben a legkisebb könyv 12 x 8 millimétert, 1900-ban 9 x 8 milliméter, 1958-ban 5 x 5 milliméter volt. Napjainkban a legkisebb könyv már 0,9 x 0,9 milliméter. A nagyobb minikönyveknél fontos az olvashatóság, a szép tiszta szedéstükör, míg a könyvparányokat természetesen csak többszörös nagyítással olvashatjuk el.

Helyzete Magyarországon

A legtöbb minikönyv Magyarországon 1970 és 1990 között jelent meg. A klubok is ekkoriban, az 1970-es években alakultak ki a nagyobb nyomdák vonzáskörzetében. Nem csoda hát, hogy a magyar gyűjtők száma ekkor több százra volt tehető. A gyűjtők egy részét az óta is gyűjtőklubok fogják össze. E klubok hírleveleiből tudhatják meg a tagok a könyvgyűjtéssel kapcsolatos legfontosabb információkat, friss híreket a legújabb kiadványokról.

Sajnálatos módon egy kivételével napjainkra a klubok megszűntek, és ezzel összefüggésben minikönyvek is alig készülnek. Ez az egy ma is működő klub a Magyar Miniatür és Bibliofil Könyvészek Társasága melynek székhelye Békéscsaba városában van. A minikönyvkiadás visszaesésének egyik oka, hogy azok a nyomdászok, akik létrehozták a klubokat már kiöregedtek, illetve nincs már közöttünk jó néhány, az összefogást segítő rangosabb gyűjtő. Azok a nagy nyomdák, amelyek korábban támogatták ezeket a kiadványokat, megszűntek, vagy átalakultak. Napjaink kiadói pedig a minikönyv kiadását már nem tartják fontosnak. Gyűjtők persze továbbra is vannak, és a nagy gyűjteménnyel rendelkező, tapasztalt gyűjtők sorába fiatalabbak is belépnek.

Forrás

Tari József minikönyvgyűjtő írása, 2010.

Külső hivatkozások

Tari József honlapja, gyűjteménye, minikönyvek